Agyvelőgyulladás
Az agyvelőgyulladás – szakszóval encephalitis -, nem más, mint magának az agynak, általában egy bizonyos pontján jelen lévő gyulladásos állapot. Az agyhártyagyulladásnál ennek okán, súlyosabb állapotnak tekinthető. Kialakulásának többféle oka is lehet: okozhatja vírus vagy baktériumfertőzés, de akár kullancscsípés következtében is kialakulhat. A kialakulásának meghatározása a kezelés szempontjából elsődleges feladat. Vitathatatlanul súlyos állapotról van szó, mely akár még halálhoz is vezethet!
Agyvelőgyulladás - tartalom
Az agyvelőgyulladás és az agyhártyagyulladás különbségei
A bakteriális agyvelőgyulladás
Gombák és paraziták okozta agyvelőgyulladás
Az agyvelőgyulladás diagnózisa
Az agyvelőgyulladás prognózisa
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Az agyvelő
Az agyvelő a koponyán belül elhelyezkedő, barázdált, alapvetően – a többihez hasonlóan - puha szerv, amely „irányítórendszere” a központi idegrendszernek és összeköttetésben áll a gerincvelővel. Több milliárd idegsejt található benne, amik kapcsolódnak is egymáshoz, így látható, hogy egy rendkívül összetett és komplikált szervről van szó, amely ráadásul nehezebben hozzáférhető, ellenben az emberi testben megtalálható többi szervvel. Az agy és a koponya között található a kemény, illetve a lágy agyhártya, melyeknek feladata, hogy védjék az agyvelőt a külső behatásoktól és sérülésektől.
Az agyvelő és annak részei
Az agyvelőt több részre lehet osztani, és jellemzően minden egyes része más-más funkciókat lát el. A legnagyobb része az úgynevezett frontális lebeny, vagy hétköznapibb nevén homloklebeny. Ez a terület felelős a gondolkodásért és azok kifejezéséért, tehát a beszédért, az érzelmekért, és itt „található” az egyéni személyiség központja is. Három részre osztható: motoros, premotoros és prefrontális kéreg. A frontális lebenyt „követi” a parietális lebeny (falcsonti): funkciója szerint ez a lebeny felel a mozgásért és a felismerésért. Neki köszönhető például, hogy az ember képes írni (fizikailag elvégezni az adott mozgást). A következő az occipitális (nyakszirti) lebeny; ez az úgynevezett „látásközpont”, egyedül ezt a fontos funkciót látja el. Hátra van még a temporális (halánték) lebeny; ez a hallásért felelős terület, de látást érintő funkciókat is ellát. Végül, de nem utolsó sorban itt található meg a kisagy is, ami a szándékos izommozgások összehangolását segíti. Ideszámítható a már említett gerincvelő is, hiszen az aggyal együtt teszik ki a központi idegrendszert. A gerincvelő segít az érzékelésben, mint például tapintás vagy akár a fájdalom érzékelése.
Az agy funkciói
Tulajdonképpen az agyvelő felelős gyakorlatilag mindenért, amire az emberi test képes: minden mozgásért, cselekedetért, tanulásért, érzésért és a viselkedésért is. Éppen emiatt – mivel egy nagyon összetett és érzékeny „rendszerről” van szó, az agy bármely területének sérülése esetén mielőbbi beavatkozás szükséges, hiszen (szerencsére) nem minden károsodás irreverzibilis.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Mi az agyvelőgyulladás?
Az agyvelőgyulladás – encephalitis – az agy szöveteinek a gyulladása. A gyulladás kialakulásának több oka is lehet. Okozója lehet valamilyen vírus, baktérium, gomba, de akár az is előfordulhat, hogy autoimmun folyamatok miatt jön létre a gyulladás. Az előfordulása viszonylag ritkának mondható, mert a vér-agy gát fő feladata az, hogy megvédje az agyat az esetleges fertőzésektől, mégpedig úgy, hogy nem engedi át a vírusokat és baktériumokat, amik így nem tudnak bejutni az agyba. A fertőzések agyba jutása a vírus, baktérium molekuláris méretétől függ. Ebből is egyértelműen látszik, hogy alapvetően az agy egy rendkívül védett terület. Agyvelőgyulladás során az agy ödémásodhat, aminek a terjedése a koponya miatt korlátozott, így pedig az agy nyomás alá kerül a csont által.
Az agyvelőgyulladás és az agyhártyagyulladás különbségei
Az agyhártyagyulladás – meningitis – szintén egy nem elhanyagolható állapot. A kettő között a különbség a lokalizációban nyilvánul meg. Meningitis esetén a gyulladás jellemzően a lágy agyhártyát érinti, melynek szintén komoly következményei lehetnek súlyosságtól függően.
Az agyvelőgyulladás tünetei
A tüneteket és magát az agyvelőgyulladást illetően megkülönböztethető enyhe és súlyos(abb) lefolyású. A tünetek természetesen ettől függően változnak.
Az enyhe lefolyású agyvelőgyulladás tünetei a következők:
- fejfájás
- láz
- izomfájdalom
- esetenként hányás is előfordulhat
Ezek a tünetek meglehetősen általánosak, így nem feltétlenül kerül megállapításra az agyvelőgyulladás diagnózisa. De abban az esetben, ha felmerül ennek a gyanúja, például kullancscsípést követően, feltétlenül érdemes felkeresni egy szakorvost kivizsgálás céljából!
A súlyosabb lefolyású agyvelőgyulladás tünetei az alábbiak (az enyhe lefolyású panaszokon túl):
- ügyetlen mozgás
- beszédzavar
- látászavar, látásvesztés
- tudatzavar
- hallucinációk (ilyenkor már rendkívül súlyos esetről van szó)
- légzéssel kapcsolatos problémák
- keringési zavar
Ez esetben az intenzív osztályon való elhelyezés és megfigyelés elengedhetetlen, és akár mesterséges kómába helyezés is szükségessé válhat az agy pihentetésének, „nyugalomba helyezésének” érdekében. Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
A vírusos agyvelőgyulladás
A vírusos agyvelőgyulladás oka, hogy az adott vírusfertőzések, jellemzően a vér-agy gáton keresztül bejutnak az agyba, majd gyulladást indikálnak. Vírusos gyulladás esetében azért nehéz a pontos diagnózis felállítása – sok esetben nehezen meghatározható, hogy konkrétan milyen vírus felelős a gyulladás kialakulásáért -, mert mire a gyulladás bekövetkezik (itt is van lappangási időszak), addigra maga a vírus jellemzően már nem kimutatható a szervezetben. Az encephalitist nagy százalékban vírusfertőzés váltja ki, főként enterovírus, illetve arbovírus. Ugyanakkor a herpes simplex vírus szintén képes agyvelőgyulladást okozni, ahogyan a jól ismert zika és nyugat-nílusi vírus is, melyeket szúnyogok terjesztenek. Hazánkban a legnagyobb aggodalmat a veszettség, és a kullancsok által terjesztett úgynevezett arbovírusok okozzák. Jó hír, hogy a veszettség ellen létezik védőoltás, ahogyan a kullancsok elleni egyes vírusokra is.
A bakteriális agyvelőgyulladás
Bár ritkább eset, az esetek csupán néhány százalékát teszik ki, de előfordulhat, hogy az agyvelőgyulladás okozója baktérium. Ilyen baktérium például a meningococcus (viszonylag ritka, az agyvelőgyulladás mellett főként szepszist okoz), pneumococcus (jellemzően fül és arcüreggyulladást vált ki), illetve a mycoplasma baktérium.
Gombák és paraziták okozta agyvelőgyulladás
Elenyésző százalékban ugyan, de gombák és paraziták is közrejátszhatnak a betegség kialakulásában. Akár a jól ismert candida fertőzés is indikálhatja, a parazita fertőzések közül pedig főként a toxoplazmózis a felelős.
Autoimmun agyvelőgyulladás
Ebben az esetben nincs jelen semmiféle infekció. Mint bármely más autoimmun betegségben, itt is arról van szó, hogy a szervezet antitestei megtámadja az érintett szervet – jelen esetben az agyvelőt. Jellemző, hogy daganatok váltják ki; jó- és rosszindulatú tumoroknál egyaránt előfordulhat.
Az agyvelőgyulladás diagnózisa
Az agyvelőgyulladás diagnózis felállításának első lépése a szakorvosi vizsgálat során, az anamnézis felvétele és a körülmények feltárása, melyből kiderülhet például, hogy a páciens volt-e például kirándulni, ahol kullancscsípés érhette. Azokban az esetekben, amikor az agyvelőgyulladás enyhe lefolyású, a diagnosztizálás egyszerűbb lehet, hiszen súlyos esetekben gyakran előfordul, hogy a beteg gyorsan kommunikációképtelen állapotba kerül. Ezekben az esetekben – a többiben is -, különösen nagy szerep jut a különféle diagnosztikai módszereknek. Ilyen a CT és az MRI vizsgálat, különböző vérvizsgálatok, EEG, és infekció meghatározáshoz liquor vétel (lumbálpunkció) is szükséges lehet.
Az agyvelőgyulladás kezelése
A betegség kezelése nagyban függ a kiváltó októl. A vírusos agyvelőgyulladás esetében immunglobulin (vírusellenes antitestek) készítmények adása történik, azonban a kezelés nem egyszerű. Egyfelől azért, mert nem mindig derül ki, hogy pontosan milyen vírus okozza, másfelől pedig azért, mert megfelelő kezelés – általánosságban is, vírusokat tekintve – egyedül a herpeszvírus ellen van hatásos gyógyszer. Bakteriális agyvelőgyulladásnál hatékony antibiotikumok állnak rendelkezésre, a kezelés így célzott. Autoimmun eredet esetében, vérplazma transzfúzióból és szteroidok adásából áll össze a kezelés. A kezelések intravénásak.
Az agyvelőgyulladás prognózisa
A betegek kilátásai és a gyógyulási esélyeik enyhe lefolyású agyvelőgyulladás esetén, meglehetősen jók. Általában maradványtünetek nélkül, 100%-os felépülés következik be. Súlyos esetekben viszont gyakran előfordulnak visszamaradt panaszok. Ilyen például a hosszú ideig tartó fejfájás, izomgyengeség. A legsúlyosabb esetekben idegrendszeri problémák, agyidegbénulás is előfordulhat, de akár halál is bekövetkezhet.
Az agyvelőgyulladás egy rendkívül súlyos állapot. Amennyiben a tünetek enyhék, ám fennáll az agyvelőgyulladás gyanúja, abban az esetben is érdemes neurológus szakorvost felkeresni a tünetek súlyosbodásának elkerülése érdekében. Ha a tünetek súlyosbodnak, azonnali orvosi és kórházi ellátásra van szükség: a kezelés időben történő elkezdése döntő szempont. *A Neurológiai Központban Dr. Prinz Géza kizárólag neurológiai ellátást végez! Rendelés típusa: Téma szakértője
Dr. Prinz Géza
