Ájulás, eszméletvesztés

Ájulás, eszméletvesztés

Szerző: dr. Babai László | Módosítva: 2024.10.11 21:58

Az ájulás hirtelen kialakuló, a rövid ideig tartó, átmeneti eszméletvesztés, mely nyom nélkül gyógyul és  orvosi beavatkozás nélkül, spontán rendeződik. Az ájulás bárkivel, bármikor előfordulhat, több oka lehet. Az ájulást az idézi elő, hogy az agy vérellátása romlik, így nem kap szükséges mennyiségű vért. Ájulás következtében vízszintes helyzetbe kerülve általában néhány másodperc alatt magához tér az ember. Amennyiben az agyi vérkeringés nem áll helyre, az eszméletvesztés tartós lesz.

Mi az az ájulás?

Mi az az eszméletvesztés

Mi az ájulás és az eszméletvesztés közti különbség?

Ájulás okai

Eszméletvesztés okai

Az ájulás, eszméletvesztés kivizsgálása

Az ájulás, eszméletvestés kezelése

Az ájulás, eszméletvesztés megelőzése

Kapcsolódó neurológiai szolgáltatásaink

.

Mi az az ájulás?

Az ájulás, más néven syncope, egy átmeneti és általában rövid ideig tartó eszméletvesztési állapot, amelyet a szervezet rövid ideig tartó oxigénhiánya okoz. Az ájulás leggyakrabban akkor következik be, amikor a vérnyomás hirtelen leesik, és a véráramlás az agyban lecsökken. Ennek eredményeként az agy nem kap elegendő oxigént, ami ideiglenes eszméletvesztéshez vezethet. Az ájulás során a beteg elveszti az eszméletét, de általában néhány másodperc múlva magához tér. Az ájulás maga nem jelent komoly veszélyt, és az akinél ez bekövetkezik, gyorsan fel is ébred. Az ájulás után azonban fontos figyelni a beteg állapotára és orvoshoz fordulni, ha az eset ismétlődik vagy ha más tünetek is jelentkeznek.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Mi az az eszméletvesztés?

Nagyon fontos megkülönböztetni az ájulást az eszméletvesztéstől, hiszen az eszméletvesztés számos oka ismert, és az ájulástól eltérő tünetek is kísérhetik, vagy lehet ismert betegség következménye – ilyenkor orvosi beavatkozás is szükségessé válhat. Esetenként pszichológus felkeresését is javasolhatja a kezelőorvos.

Az eszméletvesztés néhány perctől néhány napig terjedő időtartammal is kialakulhat.

Kapcsolódó cikkünk

A szédülés 4 fő formája

A szédülés olyan kellemetlen tünet, amelynek okát mindenképpen érdemes tisztázni, hiszen gyorsan orvosolható és súlyos betegség is állhat a hátterében. Dr. Vida Zsuzsanna , a Neurológiai Központ neurológusa a szédülés legismertebb négy ...

Mi az ájulás és az eszméletvesztés közti különbség?

Az ájulás (syncope) és az eszméletvesztés (loss of consciousness) közötti különbséget néha összekeverik, de igen lényeges eltérések vannak közöttük.

  • Ájulás (Syncope):
    • Az ájulás általában átmeneti állapot, amely rövid ideig tart, általában csak néhány másodpercig vagy percig.
    • Az ájulás hátterében gyakran a hirtelen vérnyomáscsökkenés vagy az agyba irányuló elégtelen véráramlás áll.
    • Az ájulás során a személy elveszíti az eszméletét, és az izomtónus is csökken, ami esetenként az összeesést okozza.
  • Eszméletvesztés (Loss of Consciousness):
    • Az eszméletvesztés egy általánosabb fogalom, amely magában foglalja az ájulást is, de nem kizárólagosan erre a kifejezésre vonatkozik.
    • Az eszméletvesztés általában azt jelenti, hogy az egyén elveszíti tudatát vagy eszméletét valamilyen okból.
    • Az eszméletvesztés lehet átmeneti vagy hosszabb ideig tartó állapot, és számos oka lehet, például agyi sérülés, epilepszia, ájulás vagy más egészségügyi problémák.

Összefoglalva tehát, az ájulás egy specifikus típusú eszméletvesztés, amelyet általában a vérnyomáscsökkenés vagy az agyba irányuló elégtelen véráramlás okoz. Az eszméletvesztés egy tágabb fogalom, amely különféle okokból eredő tudatvesztést jelenthet. Azonban a mindennapi nyelvhasználatban a két kifejezést gyakran szinonimaként használják.

Ájulás okai

Az ájulás megelőző tünetei lehetnek enyhe hányinger, remegés, gyengeség, bizonytalanság, szédülés, verejtékezés, ásítás, az öntudat bekövetkező elvesztésének az érzése. Ezek a tünetek megszűnhetnek, de ha fokozódnak, bekövetkezik az ájulás. Az ájulásnak több egészségügyi oka is lehet, melyek az alábbiak:

Minden esetben komolyan kell venni az ájulás meglétét, főként, ha ismétlődik is. Ilyen esetben mindenképpen javasolt orvost felkeresni.

Eszméletvesztés okai

Eszméletvesztés olyan állapot, amikor valaki elveszíti a tudatát vagy az eszméletét, és az emögött meghúzódó okok igen színesek lehetnek. Az eszméletvesztés oka nem mindig könnyen azonosítható, ésÁjulás, eszméletvesztés egyes esetekben további orvosi vizsgálatokra lehet szükség. Néhány általános ok az eszméletvesztés hátterében a következők lehetnek:

  • Érrendszeri problémák: Hirtelen vérnyomásesés vagy hirtelen vérnyomásnövekedés, például orthostatikus hipotenzió gyakran vezethet eszméletvesztés kialakulásához.
  • Szívproblémák: Szívritmuszavarok, szívelégtelenség vagy más szívbetegségek szintén hozzájárulnak az eszméletvesztés kialakulásához.
  • Vasovagális reflex: Az autonóm idegrendszer egyik reflexe, amely kiváltódhat a szívritmus és a vérnyomás hirtelen változására, például stressz vagy fájdalom hatására.
  • Légzési problémák: Súlyos asztma, légzési elégtelenség vagy oxigénhiány egyaránt vezethet eszméletvesztés és ájulás kialakulásához.
  • Neurológiai rendellenességek: Epilepszia, migrén vagy egyéb agyi rendellenességek gyakran járnak eszméletvesztés kialakulásával.
  • Anyagcsereproblémák: Például hipoglikémia (alacsony vércukorszint) vagy hiperglikémia (magas vércukorszint).
  • Dehidratáció: Súlyos folyadékhiány esetén bekövetkező eszméletvesztés.
  • Láz vagy hőguta: A test hőmérsékletének hirtelen és súlyos emelkedése.
  • Trauma vagy sérülés: Például fejsérülés következtében kialakuló eszméletvesztés.
  • Alkohol vagy drogok: Bizonyos szerek befolyásolhatják az agyi működést és eszméletvesztést okozhatnak.

Az eszméletvesztés okának pontos meghatározása számos tényezőtől függ, melyek közé tartozik a beteg  egészségi állapota, alapbetegségei, fennálló egyéb tünetei. A rendszeres eszméletvesztés mindenképpen orvosi vizsgálatot igényel, hiszen súlyos következményei lehetnek. Ezért fontos az okok alapos feltárása és a megfelelő terápia felállítása.

Az ájulás, eszméletvesztés kivizsgálása 

Abban az esetben, ha gyakran és több alkalommal fordul elő ájulás, eszméletvesztés, különösen abban az esetben, ha nem megmagyarázható, miért történt - például vérvétel következtében -, úgy feltétlenül fontos neurológus szakorvos felkeresése, aki felderíti a panasz okát. Ájulás, eszméletvesztés során fontos a részletes kórtörténet felvétele, mely kiterjed a korábbi betegségekre, a szedett gyógyszerekre, az ájulást megelőző és követő eseményekre és tünetekre.Továbbá kardiológiai, neurológiai, belgyógyászati és labor vizsgálatok szükségesek. A kezelőorvos előírhatja képalkotó vizsgálatok elvégzését is, mint az EEG, MRI vagy CT vizsgálat, amennyiben indokoltnak tartja. 

Az ájulás és eszméletvesztés vizsgálatai alább olvashatók részletesebben.

  • Kardiológiai vizsgálatok:
    • EKG (elektrokardiogram): A szív elektromos aktivitásának mérése segíthet az esetleges szívproblémák azonosításában, amik az ájulás, eszméletvesztés kialakulásában szerepet játszhatnak.
    • Holter-monitorozás: 24 vagy 48 órán keresztül végzett szívmonitorozás, ami segíthet az esetleges ritmuszavarok okozta ájulás, eszméletvesztés felderítésében.
  • Neurológiai vizsgálatok:
    • Neurológiai kivizsgálás: A neurológus részletes vizsgálatot végezhet az agy és az idegrendszer állapotának értékelésére.
    • EEG (elektroencefalográfia): Az agy elektromos aktivitásának mérésével keresi az epilepsziás tevékenységeket vagy egyéb rendellenességeket.
  • Laboratóriumi vizsgálatok:
    • Teljes vérkép és biokémiai vizsgálatok: Segíthetnek az általános egészségi állapot felmérésében és kivizsgálásában.
    • Vér- és vizeletvizsgálatok: Kideríthetik a vércukorszintet, elektrolit-egyensúlyt és egyéb lehetséges okokat.
  • Képalkotó vizsgálatok:
    • MRI (mágneses rezonancia képalkotás) vagy CT (számítógépes tomográfia): Strukturális agyi elváltozások vagy sérülések kiszűrésére alkalmazhatók.
    • Echokardiográfia: Szív ultrahangvizsgálat, amely segít az esetleges szívproblémák felderítésében.
  • Vérvétel hormonszintek ellenőrzésére:
    • Bizonyos hormonszintek, például pajzsmirigy vagy mellékvesekéreg hormonok szintjének ellenőrzése segíthet kideríteni esetleges anyagcsereproblémákat.
  • Terheléses vizsgálatok:
    • Terheléses EKG: A szív reakcióját vizsgálja fizikai terhelés alatt.
    • Terheléses vércukorvizsgálat: Az étkezés utáni vércukorszintet ellenőrzi.
  • Genetikai betegségek:
    • Bizonyos esetekben genetikai hajlam vagy ritka genetikai rendellenességek kiderítésére genetikai vizsgálatok is szükségesek lehetnek.

Az eszméletvesztés kivizsgálása komplex folyamat, és a fenti vizsgálatok eredményeit össze kell hangolni a részletes kórtörténettel és az egyéb klinikai információkkal.

Az ájulás, eszméletvestés kezelése

Az ájulás, eszméletvesztés kezelése minden esetben a kiváltó októl függ. Legtöbb esetben a fekvő helyzet már önmagában elegendő, mivel az agy vérellátása rendszerint már ettől helyre jön, jellemzően ezt követően derülnek ki az okok. Fontos, hogy minden esetben a kiváltó okot kell kezelni. 

Néhány további intézkedés és kezelési lehetőség ájulás és eszméletvesztés esetén:

  • Víz- és Elektrolitháztartás:
    • Ha az ájulás hátterében a dehidráció áll, fontos a folyadékpótlás. Víz és elektrolitok bevitele segíthet helyreállítani a szükséges egyensúlyt.
  • Vérnyomás Kezelése:
    • Ha a vérnyomáscsökkenés okozta az ájulást, a kezelés magában foglalhatja a vérnyomás szabályozását, például gyógyszerek szedését vagy egyéb kezelési módszereket.
  • Szívproblémák Kezelése:
    • Szívritmuszavarok vagy más szívproblémák esetén a kezelés a szívbetegség típusától függ. Gyógyszerek, szívkatéterezés vagy egyéb beavatkozások lehetnek szükségesek.
  • Cukorbetegség Kezelése:
    • Hipoglikémia (alacsony vércukorszint) esetén a cukorbetegeknél fontos a megfelelő diéta, inzulin vagy más vércukorcsökkentő szerek alkalmazása.
  • Epilepszia Kezelése:
    • Az epilepsziás rohamok kezelése specifikus antiepileptikus gyógyszerekkel történik.
  • Egészséges Életmódváltás:
    • Egészséges életmóddal, megfelelő táplálkozással és rendszeres testmozgással előzhető meg az olyan kiváltó okok, mint a stressz, a túlzott fáradtság vagy az étkezési szokások.
  • Gyógyszeres Kezelés:
    • Az esetleges alapbetegség vagy kiváltó tényezők kezelése gyógyszerekkel, például idegrendszeri problémák esetén szedett gyógyszerekkel.
  • Pszichológiai Támogatás:
    • Ha az ájulás pszichológiai okokra vezethető vissza, pszichoterápia vagy más pszichológiai támogatás lehet szükséges.

Az ájulás, eszméletvesztés megelőzése

Fontos az ismert betegségek kezelése, gondozása. Gyakran elájuló betegeknél az ágy végének megemelése a feji résznél, vagy rugalmas harisnya viselése is segíthet, továbbá minden olyan gyógyszer szedését kerülni kell, amely a beteg ájulását idézheti elő.

Téma szakértője

  • EEG vizsgálat

  • Specialitások:
    • fejfájás kivizsgálás
    • epilepszia vizsgálat
    • migrénes roham kivizsgálása

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel