Beszédzavar
A beszéd a fő kommunikációs eszközünk, általa tudjuk közölni a gondolatainkat, érzéseinket és ötleteinket másokkal. A beszédhez több testrész, az izomzat, a beidegzés és az agyunkban található beszédközpont épsége és ezek összehangolt működése is szükséges. Éppen ezért beszédzavar esetén elkerülhetetlen a neurológiai vizsgálat, mert gyakran az idegrendszert érintő betegségek állnak a beszédzavar hátterében.
Beszédzavar - Tartalom
Mit jelent a beszédzavar?
Honnan ismerhető fel a beszédzavar?
Mik lehetnek a beszédzavar okai?
Milyen típusú beszédzavar jöhet létre neurológiai károsodás esetén?
Hogyan vizsgálható ki a beszédzavar?
Hogyan kezelhető a beszédzavar?
Hogyan segíthet a neurológus beszédzavar esetén?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban
- szakorvosi vizit
- MR
- CT
- EEG
- Társszakmák bevonása
Mit jelent a beszédzavar?
A beszédzavar azt jelenti, hogy nehezített beszédképzés áll fent valakinél. Ez megjelenhet akár a hangok szintjén (például a dadogóknak nehéz kiejteniük bizonyos hangokat), vagy pedig a szavak formálása a mondatok logikai felépítése is zavart szenvedhet. A beszédzavar lehet veleszületett vagy szerzett. Veleszületett beszédzavar esetén általában valamilyen agyi, neurológiai károsodás áll a háttérben és a beszédzavar mellett, hallászavar, mozgászavar vagy intellektuális károsodás is fennállhat. A szerzett beszédzavarok hátterében is gyakran áll idegrendszeri károsodás, például stroke, migrén vagy traumás sérülés, de emellett sok egyéb oka is lehet. Ahogy az okok száma, úgy a beszédzavar megnyilvánulása is változatos. Idegrendszeri eredet esetén a károsodás helye az agyban meghatározza a beszédzavar típusát. Érdekesség, hogy a stroke okozta agyi károsodás következtében a betegek 30 százalékánál alakul ki beszédzavar.
A beszédzavar felnőtteket és gyermekeket egyaránt érinthet, és hosszútávon nagyon hátrányos. Sokan tisztában vannak azzal, hogy mit szeretnének mondani, de képtelenek megfogalmazni gondolataikat. Ez önértékelési problémákhoz és depresszió kialakulásához vezethet. A beszéd a fő kommunikációs csatornánk, ezen keresztül fejezzük ki önmagunkat, az érzéseinket, így érvényesítjük magunkat. Beszédzavar esetén ez mind sérülhet, ami társadalmi izolációhoz vezethet, valamint komoly lelki megterhelést jelent. Éppen ezért minden esetben érdemes minél hamarabb felismerni kezelni ezt az állapotot.
Honnan ismerhető fel a beszédzavar?
A beszédzavar sokféle formában megmutatkozhat, éppen ezért nem mindig egyszerű a felismerése. Bonyolítja a képletet az is, hogyha a beszédközpontok épek ugyan, de a hallás károsodott, akkor visszacsatolás hiányában is beszédzavar léphet fel. A beszédzavar érintheti a beszédértést vagy a beszédképzést, vagy mindkettőt. Beszédértési nehézségek esetén az érintett személy nehezen érti meg mások beszédét, és képtelen megfelelően értelmezni a hallott információkat. Beszédképzési nehézségek esetén ezzel szemben tökéletesen érti és felfogja a beszédet, viszont nehézségek vannak a szavak vagy hangok kiejtésével, vagy a szavak megfelelő sorrendjének megtalálásában. A beszédképzési nehézségek éppen ezért nagyon zavaróak, mert ,,fejben” meg tudja alkotni a beszédet az illető, azonban ezt nem sikerül úgy elmondania, ahogyan akarta. A beszédképzési zavarok részletesebben az alábbi formákat ölthetik:
- Artikulációs zavarok: A hangok képzésének helytelensége, például az s, z vagy r hangok helytelen kiejtése, felcserélése vagy elhagyása.
- Folyékonysági zavarok: A beszéd folytonosságának vagy a folyékonyan történő beszédének hiánya. Ez megmutatkozhat abban, hogy vontatott, szünetekkel tűzdelt a beszéd.
- Nyelvtani zavarok: Nehézség a nyelvtani struktúrák megfelelő használatában, például helytelen igeidők vagy birtokos névmások használata.
- Általános beszédkimaradás vagy beszéd lelassulás: Az érintett személy nehezen találja meg a megfelelő szavakat, vagy lassú beszédtempóval rendelkezik.
- Hangszínbeli zavarok: A beszéd hangminőségének vagy hangerejének megváltozása, például rekedtség vagy suttogó hang.
Kapcsolódó cikkünk
A fejfájás a leggyakoribb panasz, ami miatt ideggyógyászhoz fordulnak az emberek. Dr. Prinz Géza , a FájdalomKözpont neurológusa, infektológus, pszichiáter azokat a jeleket vette számba, amelyek esetén nem szabad csupán a fájdalomcsillapítókra hagyatkozni.Fejfájás? 5 ok, ami miatt orvoshoz kell fordulni
Mik lehetnek a beszédzavar okai?
A beszédzavar hátterében nagyon sok minden állhat az idegrendszeri problémáktól kezdve az izomgyengeségen át a hangszalag károsodásig vagy bénulásig. A továbbiakban csupán a beszédzavar neurológiai okaival foglalkozunk, ugyanis általában ez a fő oka a beszédzavarnak.
A szerzett beszédzavar leggyakoribb okai között a különféle idegi rendellenességek állnak. Ilyenek például az alábbiak:
- Stroke
- Agyi daganat
- Degeneratív idegrendszeri betegségek (pl. Alzheimer-kór vagy Parkinson-kór)
- Traumás agyi sérülés, melynek kapcsán kialakuló beszédzavar két csoportba osztható:
- a beszéd központi irányításában részt vevő idegrendszer sérülése miatt kialakuló beszédzavar
- a beszéd képzésében fontos fej-nyaki szervek sérülése (arc, nyelv, gége) miatt létrejövő beszédzavar
Ezzel szemben a veleszületett beszédzavar hátterében fejlődési rendellenességek állnak. Ha strukturális vagy funkcionális eltérések vannak az agy nyelvi területein, akkor gátolt lesz a beszéd normális fejlődése. Ezt láthatjuk például az autizmus egyes eseteiben vagy Down-szindróma esetén. A diszlexia vagy diszgráfia is befolyásolhatják az egyén képességét a szavak megértésére, a megfelelő szavak megtalálására vagy a mondatok megfelelő szerkezetének használatára. A korai életkorban létrejött halláskárosodás is gátolja a beszéd megértésének és ezáltal a képzésének a képességét. A beszédet ugyanis hallás alapján tanuljuk meg, ha valakinél sérült a bemeneti út, akkor beszédre sem lesz képes, függetlenül attól, hogy a beszédközpontok épek. Az újszülöttek éppen ezért már korán hallásvizsgálaton esnek át, hogy felismerjék és kezeljék ezt az esetleges problémát. Ezzel elkerülhető a későbbiekben a beszédzavar kialakulása.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Milyen típusú beszédzavar jöhet létre neurológiai károsodás esetén?
A beszédzavar egyik leggyakoribb típusa a dadogás, melynek hátterét nem pontosan ismerjük, de a pszichológiai tényezők szerepe valószínű. A neurológiai zavarok is gyakran állnak a beszédzavar hátterében, ebbe a típusba tartozik az apraxia, a diszartria és az afázia. Az apraxia egy neurológiai rendellenesség, amelynek során az agyban található motoros területek nem képesek megfelelően irányítani a beszédet létrehozó izommozgásokat, ami beszédproblémákat okoz. Apraxia a következő módon jelentkezhet:
- hosszú szünetek a szótagok között
- az ajkak, az állkapocs vagy a nyelv többszöri mozgatása beszéd előtt
- lassabb beszédtempó
- torz hangok a beszédben, például hangcserék vagy nehézségek a hosszú szavak kimondásában
A diszartria szintén egy motoros beszédzavar, amelyben a probléma fő oka az agyidegek károsodása. Ennek következtében a száj, az arc vagy a légzőszervek izmai gyengévé vagy nehezen mozgathatóvá válhatnak. A diszartria stroke következtében kialakult beszédzavar leggyakoribb típusa. A diszartriával élő emberek a következő tüneteket tapasztalhatják:
- elmosódott beszéd
- motyogás
- túl lassú vagy túl gyors beszéd
- halk vagy csendes beszéd
- nehézségek a száj vagy a nyelv mozgatásában
Az afázia a beszédkészség elvesztését jelenti, mely valamilyen agyi katasztrófa vagy agykárosodással járó baleset folytán következik. Az afázia gyakori kísérőjelensége a féloldali bénulás. A jobb oldal bénulása esetén sérül a beszéd, az írás, olvasás és számolás készsége is.
Hogyan vizsgálható ki a beszédzavar?
A beszédzavar kivizsgálása általában multidiszciplináris megközelítést igényel. Ez azt jelenti, hogy több szakterület orvosát is bevonják a kivizsgálásba, hogy minél részletesebben és minél pontosabban feltérképezhessék a beszédzavar okát és patomechanizmusát. A beszédzavar kivizsgálásában és kezelésében részt vehet például beszédterapeuta, neurológus vagy audiológus is. Mindegyikük a szakterületének megfelelően hozzá tud tenni egy kis szeletet a beszédzavar teljes képéhez.
Fontos például, hogy szakember figyelje és értékelje az egyén beszédét, kiejtését, nyelvi készségeit és beszédtempóját, hogy azonosítani tudja a beszédzavarokat. A beszédészlelési tesztek is segítenek részletes képet kialakítani az egyén beszédzavaráról és nyelvi képességeiről. Mivel gyakran kapcsolódik halláskárosodás is a beszédzavarhoz, ezért fontos a hallásvizsgálat elvégzése. Továbbá képalkotó vizsgálatokat is lehet végezni, például MRI vagy CT vizsgálatokat az agy szerkezetének és működésének mélyebb feltárásához. Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Hogyan kezelhető a beszédzavar?
A beszédzavar kezelése nagyban függ a kiváltó októl. Éppen ezért az egyes beszédzavarok részletes kezelését nem mutatnánk be, hanem helyette néhány általános módszert és elvet ismertetünk:
- Beszédterápia (logopédia): A beszédterápia az egyik leggyakrabban alkalmazott és hatékony módszer a beszédzavarok kezelésére. Logopédus segítségével az egyén különböző beszéd- és nyelvtechnikákat tanulhat, hogy javítsa a készségeit.
- Hang- és beszédfelismerési gyakorlatok: A hang- és beszédfelismerési gyakorlatok segíthetnek abban, hogy javuljon a hangok vagy szavak kiejtése és megértése.
- Nyelvi terápia: A nyelvi terápia olyan módszer, amelynek során az egyén nyelvi készségeit fejlesztik, például a szókincset, a nyelvtant és a beszédértést.
- Mozgásterápia apraxia esetén: Apraxia vagy más mozgásos beszédzavar esetén speciális terápiát lehet javasolni, hogy segítsenek a beszédmozgások irányításában és koordinálásában.
- Hallókészülék vagy más segédeszközök: Hallássérültek esetén elengedhetetlen hallókészülék vagy más segédeszköz adása, ami a beszédértést is javítani fogja.
- Speciális szoftverek: A modern technológia újabb és újabb eszközöket gyárt, amikkel speciális esetekben is kezelhető a beszédzavar. Alkalmazhatnak például beszédgenerátorokat vagy beszédfelismerő szoftvereket.
Hogyan segíthet a neurológus beszédzavar esetén?
Mivel a beszédzavar hátterében gyakran neurológiai probléma áll fent, ezért a neurológusnak központi szerepe van. Elsődleges feladata a beszédzavarok hátterében álló neurológiai okok azonosítása, a képalkotó vizsgálatok elvégzése és a kivizsgálás irányítása. Szükség esetén ehhez más területek szakorvosait is bevonhatja. A diagnózis felállítása után kezelési tervet dolgoz ki, és további terápiát javasol, valamint a szakmai együttműködést irányítja. A neurológus feladata a páciens követése és a beszédzavar javulásának monitorozása is, ennek érdekében rendszeres kontroll vizsgálatokra hívhatja vissza a beteget. Rendelés típusa: Személyes, rendelői vizit Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett!)Téma szakértője
Dr. Simon Márta
