Érzészavar
Az érzészavar általában lappangva, lassan fejlődik ki. Mindenkinek furcsa lenne, ha egy nap felébredve azt tapasztalná, hogy a keze zsibbad, bizsereg vagy éppen teljesen érzéketlen. Mivel viszont lassan épül fel, a szervezetünk idővel hozzászokik és sokan nem fordulnak orvoshoz az érzészavar tüneteivel. Holott ez nagyon fontos volna. A bőrünk ugyanolyan jelentőségű érzékszerv, mint a szemünk. Tájékoztat minket a külvilágról, a hőmérsékletről és az esetleges veszélyekről. Így ha funkciója sérül, azt mindenképp ki kell vizsgáltatni!
Érzészavar – Tartalom
Mit jelent az érzészavar?
Hol jelentkezhet érzészavar és mik a tünetei?
Milyen kórképek miatt alakulhat ki érzészavar?
Hogyan deríthető ki az érzészavar oka?
Van lehetőség az érzészavar kezelésére?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban
- szakorvosi vizit
- CT
- MRI
- ENG/EMG vizsgálat
- gyógyszeres kezelés
- gyógytorna
Mit jelent az érzészavar?
Az érzészavar egy olyan neurológiai állapotot jelent, amelyben megváltozik az érzékelés normális folyamata. Ez a változás több dolgot is takarhat, a csökkent érzékeléstől kezdve a túlzott érzékelésen át a más érzetek kialakulásáig. Az érzékzavar megértéséhez először tekintsük át, hogy mi az érzékelés normális folyamata!
Az érzékeléshez érzékszervekre van szükség. Ilyen a szemünk, ami befogadja a külvilág képét; a fülünk, ami hallja a beszédet és a zajokat; a nyelvünk, ami érzi az ételek ízét; az orrunk, amivel különböző illatokat tudunk észlelni, és ilyen a bőrünk is. A bőrünk érzékeli a tapintást, a hőmérséklet változást, a fájdalmat vagy a nyomást. Az érzékszerveinkben receptorok találhatóak. A receptorok az érzőideg végződései, amik fel tudják fognak az ingereket. Ezeket az ingereket aztán az idegrostokon keresztül a központi idegrendszerbe, az agyunkba szállítják. Az érzékelés folyamata itt válik teljessé, amikor az agyunk feldolgozza a környezetünkből érkező ingereket. Ilyenkor tudatosul bennünk, hogy finom egy étel vagy éppen fázunk, vagy hallunk valami zajt. Érzészavar esetén ebbe a folyamatba csúszik hiba és az ingerek nem kerülnek megfelelően feldolgozásra. Klasszikusan érzészavar alatt a bőrünk érzékelésének megváltozását értjük. A többi érzékszerv károsodása (például a látásvesztés) egy-egy speciális állapot, amelyekkel különféle szakterületek foglalkoznak. A továbbiakban a bőr érzészavaráról lesz szó.
Az érzészavar azért fontos tünet, mert kiesik általa egy érzékszervünk működése. Testünk az érzékszervekből gyűjti az információkat, ha egy kiesik, az komoly problémákat okozhat. Előfordulhat, hogy az érzékenység csökken, így az érintett nem érez olyan jól dolgokat, mint korábban. Esetenként az érzékenység megnövekszik, és az érintett terület fájdalmasan reagálhat a normális ingerekre. Más esetekben az érzések szokatlanok lehetnek, például bizsergés, zsibbadás vagy égő érzés formájában. Ritkábban az érzészavar teljes érzéketlenséget is jelenthet, ahol az érintett területen egyáltalán nem érzékelhető semmi. Ilyen esetekben a vágást, szúrást, hideget, meleget, égést vagy más sérülést sem érez a bőrünk és nem kapjuk el reflexesen az adott végtagot. Ez súlyos traumákhoz vezethet.
Azt is fontos tudni, hogy habár az érzészavar egy komoly állapot, valójában ez csupán egy tünet, ami utal az idegrendszer károsodására. Az érzészavar komoly betegségek, például cukorbetegség, sclerosis multiplex vagy akár vitaminhiány tünete is lehet. Ezért minden esetben alapos kivizsgálásra van szükség. Az érzészavar legtöbb esete nem fordítható vissza, hanem maradandó károsodások jönnek létre az idegekben. Mivel a degeneráció lassú folyamat, ezért kiemelt szerepet kap a korai megelőzés és a lehetőség szerinti beavatkozás, hogy megállítsuk a súlyosbodást. Kapcsolódó cikkünk
Szédül? Ilyen vizsgálatokat kérhet a neurológus
Hol jelentkezhet érzészavar és mik a tünetei?
Az érzészavar legtöbb esetben a végtagok legtávolabbi részén kezdődik. Úgy is mondják ezt, hogy ,,kesztű-zokni” szerű eloszlás, mert az említett ruhadarabok által fedett területen jelentkezik elsősorban. Innen aztán tovább terjedhet az alsó végtagokról például felszálló típusú érzészavar formájában. Egy-egy ideg sérülésénél csak az adott területen lép fel érzészavar. Az érzészavar tünetei különfélék lehetnek, attól függően, hogy hogyan és milyen mértékben befolyásolják az érzékelést. A leggyakoribb tünetek a következők:
- Hypoesthesia (csökkent érzékelés): Az érzészavar ezen típusában az érintett területen az érzékelés csökkent, az ingerek, mint például a tapintás, a hőmérséklet vagy a fájdalom, kevésbé intenzívek vagy egyáltalán nem érzékelhetők.
- Hyperesthesia (fokozott érzékenység): Az érzészavar ezen formájában egy adott terület túlérzékeny, és az ingerek sokkal erősebben vagy fájdalmasabban érezhetők, mint normálisan.
- Paresthesia (abnormális érzések): Szokatlan érzések, úgy mint bizsergés, zsibbadás, égő érzés vagy hangyamászás jelenhetnek meg, anélkül, hogy lenne ilyen jellegű fizikai inger.
- Anesthesia (teljes érzéketlenség): Az érintett területen egyáltalán nem érzékelhető semmilyen érzés, a teljes érzéketlenség állapota.
- Dysesthesia: Kellemetlen, abnormális érzések, amelyek fájdalmasak is lehetnek, gyakran anélkül, hogy bármilyen külső inger kiváltaná őket.
- Allodynia: Olyan érzészavar, amikor normálisan nem fájdalmas ingerek fájdalmat okoznak. Például a bőr könnyű érintése is fájdalmas lehet.
- Hyperalgesia: Fokozott fájdalomérzékenység, amikor egy normálisan fájdalmas inger sokkal intenzívebb fájdalmat okoz.
- Fantom fájdalom: Olyan érzés, ami amputált végtag esetén jelentkezik, mintha a hiányzó testrész még mindig ott lenne, és fájdalmat okozna.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Milyen kórképek miatt alakulhat ki érzészavar?
Az érzészavar különféle neurológiai, belgyógyászati vagy pszichiátriai állapot tünete lehet. Megfelelő diagnózisra és kezelésre van szükség ahhoz, hogy az érintett személy életminősége javuljon. Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb kórállapotokat, melyek érzészavar kialakulásához vezetnek:
- Perifériás neuropátia: A perifériás neuropátia a perifériás idegek károsodása, amely leggyakrabban cukorbetegség, autoimmun betegségek, fertőzések vagy toxinok hatására alakul ki.
- Cukorbetegség: A cukorbetegség hosszú távú szövődményei közé tartozik a diabéteszes neuropátia, amely az idegek károsodását okozza. A diabéteszes neuropátia egyik leggyakoribb tünete az érzészavar, amely zsibbadás, bizsergés vagy égő érzés formájában jelentkezik, különösen a lábakban és a kezekben, kesztyűujj-szerűen. Az érzészavarok súlyossága az idő múlásával fokozódhat, és sajnos jelentős hatással lehet a betegek életminőségére.
- Stroke: A stroke az agyi vérkeringés hirtelen hiánya miatt alakul ki, ami az agyszövet károsodásához vezet. A stroke következtében kialakuló érzészavar gyakran az érintett agyterületnek megfelelő testrészen jelentkezik. A rehabilitáció és a fizioterápia sokat segíthet ilyen esetekben az érzészavar enyhítésében.
- Sclerosis multiplex (SM): A sclerosis multiplex egy autoimmun betegség, amely az agy és a gerincvelő idegrostjait támadja meg. A betegség progresszív lefolyása miatt a tünetek és az érzészavar is súlyosbodhatnak idővel.
- Gerincvelő sérülések: A gerincvelő sérülései, például a traumás balesetek is érzészavar kialakulásához vezethetnek. A sérülés helyétől és súlyosságától függően részleges vagy teljes érzéketlenség jöhet létre az érintett területeken, valamint bénulás is és inkontinencia is felléphet.
- Carpalis alagút szindróma: A carpalis alagút szindróma a nervus medianus nyomása miatt alakul ki. Érzészavar megjelenését okozza a kéz és az ujjak területén.
- Herpes zoster (övsömör): Az övsömör a bárányhimlő vírus újraaktiválódása következtében alakul ki. Gyakran súlyos, égő fájdalommal és érzészavarral jár. Az érzészavarok a bőrkiütések megjelenése előtt és után is fennállhatnak, és posztherpetikus neuralgia formájában hosszan elhúzódhatnak.
- B12-vitamin hiány: A B12-vitaminra nagy szükség van az idegrendszer működéséhez. Hiánya miatt felléphet érzészavar, különösen a végtagokban. Ilyen esetekben a B12-vitamin pótlása a gyógyír, ami enyhítheti a tüneteket és megállíthatja az idegek további károsodását.
Hogyan deríthető ki az érzészavar oka?
Mivel az érzészavar egy tünet, melynek hátterében az esetek nagy többségében valamilyen konkrét betegség húzódik meg, így az életminőség javításához elsősorban az érzészavar kiváltó okát kell kezelni. Az érzészavar okának felderítése alapos orvosi vizsgálatot és különböző diagnosztikai módszereket igényel. Fontos a kórtörténet alapos felvevése, különös figyelemmel az alábbiakra:
- A tünetek megjelenésének időpontja és gyakorisága
- Az érzészavar típusa (zsibbadás, bizsergés, fájdalom stb.)
- Az érintett testrészek
- A tüneteket súlyosbító vagy enyhítő tényezők
- Korábbi betegségek, sérülések, műtétek
- Családi kórtörténet, különösen idegrendszeri betegségek tekintetében
Az orvos ezt követően neurológiai fizikális vizsgálatot végez, amivel pontosan meg tudja határozni az érzészavar típusát és helyét. Laborvizsgálatokra is sor kerülhet a vitaminhiány (pl. B12), cukorbetegség, fertőzések, autoimmun betegségek vagy mérgezések kimutatására. A vizeletvizsgálat segíthet a metabolikus zavarok vagy toxinok kimutatásában is. Képalkotó, valamint elektrofiziológiai vizsgálatokkal tovább pontosítható az elváltozás.
Néha több szakorvos együttműködése szükséges az érzészavar okának pontos felderítéséhez. A neurológus mellett bevonható például endokrinológus, reumatológus vagy infektológus is. Ebből is látható, hogy az érzészavar egy igen komplex tünet, aminek a felderítése alapos vizsgálatokat és nagy körültekintést igényel. Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Van lehetőség az érzészavar kezelésére?
Az érzészavar terápiája az alapbetegség kezelésére és a tünetek enyhítésére összpontosít. Nem mindig lehet már visszafordítani a tüneteket, de sokat tehetünk azért, hogy az állapot ne súlyosbodjon és elviselhetőek legyenek a tünetek. Ilyen célra javasolhat az orvos gyulladáscsökkentőket, fájdalomcsillapítókat, antidepresszánsokat, antikonvulzív szereket és vitaminpótlást egyaránt. Néha sebészeti beavatkozásra is szükség van. A fizikoterápiás módszerek is segíthetnek az izomerő és érzékelés javításában. Ezt a célt szolgálhatják például a rehabilitációs gyakorlatok, a masszázs és az elektrostimuláció. Érdemes megfontolni az alternatív terápiák lehetőségét is, sokan ugyanis enyhülést éreznek az akupunktúrának, valamint a relaxációs technikáknak köszönhetően. A pszichológiai támogatás is segíthet a krónikus fájdalom elviselésében és a stressz kezelésében. Neurológiai szakorvosi vizsgálatok az alábbi betegségekben: Elektrofiziológiai vizsgálatok (ENG/EMG): Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett) Rendelési helyszíne: 1147 Budapest, Csömöri út 18. Rendelés típusa: ENG/EMG vizsgálatok végzése. Személyes, rendelői vizit. Téma szakértője
Dr. Mayer Ibolya
