Kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban
Hol található a gerincvelői folyadék?
Mi a gerincvelői folyadék szerepe?
Hogyan történik a gerincvelői folyadék vizsgálata?
Mikor szükséges a gerincvelői folyadék vizsgálata?
Mikor kontraindikált a gerincvelői folyadék vizsgálata?
Milyen mellékhatásokkal járhat a gerincvelői folyadék vizsgálata?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban

• szakorvosi vizit
• MR
• CT
• röntgen
• EEG
• ENG/EMG vizsgálat
• laborvizsgálatok
• gyógyszeres kezelés 
• gyógytorna 
• fizioterápia
• életmód terápia 

Hol található a gerincvelői folyadék?

A gerincvelői folyadék, vagy más néven likvor, egy átlátszó, színtelen folyadék, amely a gerincvelő és az agy körüli térben kering. Az agy és a gerincvelő sérülékeny, de létfontosságú szervek, így testünk több módon is próbálja védeni őket. A koponya és a gerinc csontos védelmet biztosít a számukra, a csontok és az agy/gerincvelő között pedig további védelmet és kipárnázást szolgáltat a gerincvelői folyadék. A gerincvelői folyadék az agykamrákban termelődik napi 500-700 ml mennyiségben. Termelődése során az agykamrákban található vékonyfalú érfonatból kilép a vérben található folyadék (vérplazma), miközben a vérsejtek nagyrésze az erekben marad. A gerincvelői folyadék tehát a víz, az elektrolitok, néhány fehérvérsejt és egyéb anyagok vérből történő kilépése révén alakul ki. A gerincvelői folyadék összetételét vizsgálva fehérjéket, cukrokat, sókat és más, az idegrendszer működéséhez létfontosságú anyagokat találunk. A gerincvelői folyadék tartalmaz egy kevés fehérvérsejtet, ezeknek mennyisége központi idegrendszeri fertőzés esetén azonban jelentősen megnőhet. Normál esetben a gerincvelői folyadék napi termelődése és felszívódása egyensúlyban van egymással. Ez azt jelenti, hogy kb. 150-300 ml gerincvelői folyadék kering egy időben az agykamrák, az agy és a gerincvelői térben, majd a pókhálóhártya bolyhain keresztül visszaszívódik a vénás keringésbe. A gerincvelői folyadék számos fontos funkciót tölt be az idegrendszer normális működése és védelme szempontjából. A gerincvelői folyadék vizsgálata a gerincvelői csatornából, azaz az agyvelő és a gerincvelő körüli térben található membránok közötti területről történik.

Kapcsolódó cikkünk

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

Al Capona, Semmelweis Ignác, Ady Endre és Nietzsche – ki gondolná, hogy e híres személyek közt a kapocs éppen a demencia? A demencia az az elbutulásnak is nevezett  a tünetcsoport, amelyet számos ok válthat ki, és az elmúlt évszázadok folyamán változott a ...

Mi a gerincvelői folyadék szerepe?

A gerincvelő folyadék a központi idegrendszer egyik kulcsfontosságú alkotóeleme. Az alábbiakban összegyűjtöttük a gerincvelői folyadék legfőbb feladatait:

• Mechanikai védelem: A gerincvelői folyadék védelmet nyújt az agy és a gerincvelő számára, kipárnázza és mechanikai védelmet biztosít a külső hatásokkal szemben. A folyadéktér ütések, balesetek, sérülések során lengéscsillapítóként működik és védi az agyat, valamint a gerincvelőt.
• Táplálás: A gerincvelői folyadék a vérellátáshoz hasonlóan tápanyagokat szállít az idegsejtekhez, hozzájárulva azok megfelelő működéséhez és táplálásához.
• Nyomás szabályozás: Az agy és a gerinc körüli nyomásnak körülbelül állandónak kell lennie. A gerincvelői folyadék a mennyiségén keresztül szabályozza az agy és a gerincvelő körüli nyomást, segítve ezzel a központi idegrendszer működését. Normál esetben a gerincvelői folyadék termelődése és felszívódása egyensúlyban van egy nap alatt, és a gerincvelői folyadék nyomása körülbelül állandó. Előfordulhat azonban, hogy a gerincvelői folyadék nem tud felszívódni például az agyhártyák gyulladása vagy trombózis miatt. Ilyenkor a túlzott mennyiségű gerincvelői folyadék nyomást gyakorol az agyra és a gerincvelőre, aminek számos tünete és életveszélyes következményei is lehetnek.
• Anyagcsere termékek elszállítása: A gerincvelői folyadék elszállítja a metabolikus melléktermékeket és más felesleges anyagokat az agy és a gerincvelő környékéről, segítve az anyagcserét.
• pH-szabályozás: Az anyagcsere termékek, például a laktát elszállítása révén a gerincvelői folyadék az agy és a gerincvelő körüli pH-t is szabályozza. Az idegsejtek ugyanis nagyon érzékenyek, optimális állapotot kell fenntartani a normális működésükhöz.
• Hőszabályozás: A gerincvelői folyadék hozzájárul az agy hőszabályozásához, mivel hőt szállít és onnan elszállítja a felesleget. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy az agy állandó viszonyait, a homeosztázist és védelmet biztosít a gerincvelői folyadék.

  Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

  • A demencia és a stroke közös tőről fakad?
  • Honnan ismerhető fel az agyhártyagyulladás?
  • Hogyan segíthet a neuropszichológus stroke után és demencia esetén?
  • Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz
  • Fáradtság és látászavar is lehet a szklerózis multiplex korai tünete

Hogyan történik a gerincvelői folyadék vizsgálata?

A gerincvelői folyadék vizsgálata egy rutin, de hatékony diagnosztikus lehetőség a neurológiai problémák azonosításában. A gerincvelői folyadék vizsgálata segíthet az orvosoknak azonosítani a központi idegrendszert érintő betegség okait, és megfelelő kezelési tervet kidolgozni. A gerincvelői folyadék vizsgálata két lépésből áll. Az első lépés a gerincvelői folyadék vizsgálata során a mintavétel a gerincvelői csatornából, majd ennek a mintának a mikroszkópos, laboratóriumi elemzése.

A gerincvelői folyadék vizsgálata elsőként mintavétellel kezdődik. A lumbálpunkció a leggyakoribb módja a minta gyűjtésének. A mintavétel történhet még cisternalis punkció, kamrai punkció vagy már jelenlévő kamrai drén segítségével is a gerincvelői folyadék vizsgálata során. A lumbálpunkció a gerincvelőt körülölelő csatornából az L2-es, L3-as csigolya magasságában történik. A beavatkozás kissé kellemetlen lehet, de nem tart sokáig. A mintavételhez a beteget megkérik, hogy hajoljon előre vagy helyezkedjen el oldalfekvésben, kissé összekuporodva. Ezt követően az alsó háti, deréktáji szakaszt megtisztítják fertőtlenítő szerrel, és helyi érzéstelenítést adnak a bőr alá. Az orvos egy injekciós tűhöz hasonló, de speciális vékony tű segítségével beleszúr a gerincvelő körüli térbe, a gerincvelői csatornába, és mintát gyűjt. A gerinc ezen területén már nem találhatóak információt szállító gerincvelői idegek, csak rostok, így nem okozhatunk sérülést vagy idegbénulást a mintavétellel. A mintavétel a legtöbb beteg számára kissé kellemetlen lehet, nyomást érezhetnek a tű gerincvelői csatornába történő bevezetésekor. Amennyiben mégis megjelenne fájdalom, bizsergés vagy zsibbadás érzése, azonnal szólni kell a mintavételt végző orvosnak! A mintavételt követően steril kötés kerül a mintavételi helyre, majd a betegnek még pár órás pihenés javasolt.

A gerincvelői folyadék vizsgálata ezt követően a laboratóriumban folytatódik. A levett mintán részletes, mikroszkópos elemzést végeznek. Azonosítják a benne található sejteket és mérik a fehérje, cukor és egyéb anyagok koncentrációját. A gerincvelői folyadék vizsgálata során azonosítják az esetleges kórokozókat. A baktériumok Gram festéssel, tenyésztéssel, a vírusok PCR vizsgálattal azonosíthatóak. A gerincvelői folyadék vizsgálata során molekuláris biológiai vizsgálatok is végezhetőek.

Mikor szükséges a gerincvelői folyadék vizsgálata?

A gerincvelő folyadék vizsgálata több diagnosztikai célból is hasznos lehet. Az agy és a gerincvelő vizsgálata nem egyszerű feladat, a gerincvelői folyadék vizsgálata viszont egy gyors, viszonylag könnyű és kockázatmentes eljárási lehetőséget jelent, mellyel nagyon sok hasznos információt tudhatunk meg a központi idegrendszer állapotáról. A gerincvelői folyadék vizsgálata a következők miatt lehet fontos:

• Idegrendszeri gyulladások diagnosztizálása: Az idegrendszeri fertőzések, például agyhártyagyulladás vagy encephalitis kivizsgálása.
• Autoimmun betegségek kivizsgálása: Az idegrendszert érintő autoimmun betegségek, mint például a Guillain-Barré szindróma vagy a sclerosis multiplex esetén.
• Daganatok felismerése: A gerincvelő folyadék vizsgálata segíthet az idegrendszeri daganatok, például gliómák vagy meningiómák kimutatásában.
• Neurológiai betegségek felismerése: Az Alzheimer-kór vagy más neurodegeneratív betegségek korai diagnosztizálásában is hasznos lehet a gerincvelői folyadék vizsgálata.
• Vírusfertőzések kimutatása: A központi idegrendszert megtámadó vírusok, például a herpeszvírus vagy a Lyme-kór kórokozóinak kimutatásában is segít a gerincvelői folyadék vizsgálata.

Mikor kontraindikált a gerincvelői folyadék vizsgálata?

Habár a gerincvelői folyadék vizsgálata egy gyakori és fontos diagnosztikai módszer, nem mindenki számára ajánlott. Vannak bizonyos betegségek és állapotok, amik esetében nem javasolt a gerincvelői folyadék vizsgálata. Ilyen például a vérzékenységgel járó kórképek. Ilyenkor ugyanis a szúrás miatt kialakult vérzés nehezen megállítható és kontrollálható lenne. Az agyi nyomás fokozódása esetén sem szabad elvégezni ezt a vizsgálatot, valamint akkor sem, ha a szúrási területen valamilyen bőrfertőzés áll fent.

Milyen mellékhatásokkal járhat a gerincvelői folyadék vizsgálata?

Bár a gerincvelő folyadék vizsgálata általában biztonságos eljárás, vannak bizonyos kockázatok és mellékhatások, amiket figyelembe kell venni. A gerincvelői folyadék vizsgálata mellékhatásai közé tartozhatnak a szúrás helyén jelentkező fájdalom, fejfájás, vérzés vagy fertőzés. Az orvosok gyakran azt javasolják, hogy a beteg a vizsgálat után pihenjen, feküdön néhány órát és fogyasszon elég folyadékot az esetleges szövődmények minimalizálása érdekében. A gerincvelői folyadék vizsgálata miatt leggyakrabban jelentkező mellékhatás a fejfájás. Ha ez megtörténik, a folyadék fogyasztása, különösen a koffeintartalmú italok, például kávé, tea vagy szóda segíthet.

Téma szakértői

Professzor Dr. Gács Gyula

Neurológus

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus

Dr. Mayer Ibolya

neurológus