Mennyi idő alatt válhat súlyossá a Parkinson-kór?
A Parkinson-kór nem minden betegnél ugyanolyan módon nyilvánul meg, ami azt jelenti, hogy nem mindenki ugyanolyan tüneteket tapasztal, ugyanazzal az intenzitással, ugyanabban a sorrendben. Ám miközben a betegség előrehaladása egyénenként különbözhet, a Parkinson tipikus stádiumainak ismerete segítséget jelenthet ahhoz, hogy felkészülhessünk a változásokra. Ezeket a stádiumokat mutatta be dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ neurológusa.
A Parkinson-kór változatos lefolyása
A Parkinson-kór egy úgynevezett progresszív betegség, ami azt jelenti, hogy a beteg állapota folyamatosa változik, romlik. Egyeseknél ezek a változások 20 év alatt, vagy még lassabban mennek végbe, míg mások sokkal gyorsabb lefolyást tapasztalnak.
- Nehéz pontosan megjósolni a Parkinson-kór progresszióját, már csak azért is, mert sokan nagyon jól reagálnak a gyógyszerekre, így az ő esetükben jelentősen lassítható a folyamat – mondja Füzesséry doktornő. – Éppen ezért szükséges a folyamatos orvos-beteg kapcsolat, hiszen az állapotot rendszeresen felül kell vizsgálni és szükség esetén a kezelésen is módosítani kell. Mindig az adott és esetleg új tünetekhez kell alkalmazkodni, amelyek megjelennek, hiszen a gyakran elsőként feltűnő kézremegésen túl idővel kialakulhat dyskinesia, nyelési problémák, egyensúlyzavar, és még számos más tünet. A súlyosbodás alakulása szerint a betegséget 1967-ben öt fázisra osztották, és ezt a leírást alkalmazzuk ma is, hogy az előrehaladást követhessük. Az első és a második fázist nevezzük korai szakasznak, a második és a harmadik fázis a középső, míg a negyedik-ötödik szakasz az előrehaladott stáció.
A Parkinson-kór 5 fázisa
1. fázis
A betegség tünetei ebben a szakaszban még enyhék, gyakorlatilag nem befolyásolják a mindennapi életvitelt. A remegés (tremor) és más mozgásos tünetek jellemzően csak az egyik oldalon jelentkeznek, de már megjelenhetnek a járásban, a tartásban, az arckifejezésben beálló változások.
2. fázis
A tünetek romlani kezdenek, a remegés, a merevség és más mozgásos tünet már mindkét oldalt érintik vagy a középvonalban (a nyaknál, a törzsnél) is kialakulnak. A járási problémák és a megváltozott tartás állandósul. A beteg még képes önálló életvezetésre, de már nehézségekbe ütköznek bizonyos feladatok, egyre hosszabbá, körülményesebbé válnak a mindennapos tevékenységek.
3. fázis
Ebben a középső szakaszban válnak kifejezetté az egyensúly problémák, a beteg elveszti az egyensúlyát forduláskor, vagy ha állásból kell elmozdulnia. Emiatt gyakoribbá válnak az esések is, ahogyan a motoros funkciók is romlanak. Előfordul, hogy a beteg ebben a fázisban még képes a fizikailag önálló életre, azonban egyre inkább visszavonul a napi aktivitástól, az enyhe-közepes mértékben romló képességei miatt.
4. fázis
Ennél a szakasznál a tünetek már teljes mértékben jelen vannak és komoly nehézségeket okoznak. A beteg még képes segítség nélkül állni vagy járni, de már segédeszközt, botot kell alkalmaznia a biztonság miatt. Nem képes egyedül ellátni magát, mindenképpen segítségre van szüksége a mindennapi tevékenységhez.
5. fázis
Ebben az erősen előrehaladott szakaszban a láb merevsége lehetetlenné teszi az állást, a járást, a betegnek kerekesszékre van szüksége a helyváltoztatáshoz és teljes gondozásra szorul.
Minél előbb születik meg a diagnózis, annál jobb
- Egyelőre nincs egyetlen, standard és hatékony kezelés Parkinson-kór esetén, viszont a tünetek enyhíthetők, a folyamat lassítható. Bár a betegség nem gyógyítható, a megfelelő anyag adagolásával a beteg életminőségét fenn lehet tartani. Ma már a betegség kialakulásáért felelős hiányzó anyagot egyszerű gyógyszerként be tudjuk juttatni. Ennek köszönhetően meglehetősen hosszú ideig szinte tünetmentesen lehet tartani a Parkinson-os beteget, és még hosszú évek múlva is jelentősen csökkenthető a tünetek mértéke. Későbbi fázisokban a kezelés mindig személyre szabott, a tünetek és az általános állapot függvénye – ismerteti dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ neurológusa. – Ilyenkor a gyógyszeres kezelés célja tehát az adott helyzet javítása, a tünetek kezelése, legyen szó mozgásjavításról, vagy az olyan, nem mozgásos tünetek enyhítéséről, mint az vizelési diszfunkció, az alvászavar vagy a székrekedés. Ugyanakkor a páciens is tehet a még jó állapotának megőrzéséért, elsősorban az egészséges életmóddal, másodsorban a tünetek menedzselésére szolgáló terápiák – például a rendkívül fontos speciális gyógytorna, a fiziko-, foglalkozás-, beszédterápia – kitartó végzésével.
Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés neurológiai vizsgálatra
Téma szakértője
-
Dr. Füzesséry Judit
-
Szakterületek:
- neurológus
-
Specialitások:
- demencia
- Alzheimer kór
- Parkinson kór
- memóriazavar
- post-stroke
- kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelés típusa:
- Személyes, rendelői vizit
Orvos válaszol
Segítséget szeretnék kérni a következőkhöz. Anyósom 82 éves és mindent elfelejt kb egy percen belül, régi dolgokra is egyre kevésbé emlékszik. Egy szem fia van(férjem) ,de lassan nem bírja elviselni, csak velem mennyével hajlandó beszélni. Mobiltelefont már nem képes kezelni kb 1 éve, van hogy elemlámpának akarja használni a zsebrádiót,stb. És ha valamit kérdezünk tőle, hogy evett e stb. agresszívvé válik és csak én tudom lenyugtatni.Emberek közé nem szívesen megy, azt mondja nem szereti az embereket! Viszont ha megy valaki hozzá és kb 10-15 percig tartózkodik ott ,az első percekben egészen jól tudja palástolni feledékenységét. Szeretném elvinni neurológushoz, vagy pszichiáterhez,de nem tudom mivel vegyem rá mert attól fél"hogy valahova bedugjuk", hiába mondom, hogy segítség kell neki, és nem szeretnénk sehova se bedugni.Gyógyszereit is adagolni kell, mert képtelen rá.Főzni, sütni nagyon jól tudott, de sajnos sütni teljesen képtelen, főzni csak az igen egyszerű dolgokat képes megcsinálni.
Segítségét,tanácsát előre is köszönöm.
A levelében ismertetett panaszegyüttes legvalószínűbb magyarázata időskori demencia, de egyéb lehetséges okok is felmerülnek. Mindenképpen szükséges neurológiai és képalkotó vizsgálat (koponya CT, MRI) elvégzése.
Ezek ismeretében tudunk terápiát javasolni. Tekintettel a beteg jelen állapotára, az okok tisztázásáig a beteg állandó felügyeletet igényel. A beteg együttműködését úgy lehetne megszerezni, hogy hivatkozzon egy olyan szűrővizsgálatra, amire minden idős embernek szüksége van. Előzetes időpont-egyeztetés után keddenként délelőtt a rendelkezésére állok a Neurológiai Központban.
Tisztelettel:
Dr Füzesséry Judit
