Csendes migrén – amikor nincs kínzó fejfájás

Az erős, lüktető fejfájás a migrén vezető tünete, de a migrénes betegek kb. 5%-a azt tapasztalja, hogy bár a kínzó aurajelenségek jelen vannak, a fejük mégsem fáj. Gondolhatnánk, hogy ez nyilván egyfajta könnyebbséget jelent, de az igazság az, hogy a csendes migrén a fejfájással járó migrénhez hasonlóan nagyon kellemetlen lehet, akár el is lehetetlenítheti a mindennapos tevékenységet. A tünetek ugyanis az alábbiak lehetnek:

• Látási jelenségek: ez a leggyakoribb tünet, és azzal jár, hogy a beteg éles fényeket, hullámos vagy szaggatott vonalakat, villogó pontokat lát. Ezek a fények, pontok, villanások a látómező közepén indulnak és a szélek felé terjednek. Időnként akár vakfoltok (scotoma) is kialakulhatnak.
• Zsibbadás, bizsergés: a paresthesiának nevezett érzetek az egyik kézből indulhatnak és kiterjedhetnek az karokra, az arcra, az ajkakra, a nyelvre. 
• Beszédzavar (aphasia): a csendes migrén során nehézségek a szavak megformálásában, akadozó beszéd, kihagyás, hezitáció, megnevezési, szótalálási zavar.
• Fülcsengés (tinnitus): a páciens csengő, zümmögő hangot hallhat.
• Szédülés: a beteg úgy érezheti, forog a világ körülötte, esetleg ő maga forog, és közel van az ájuláshoz.

Mivel a csendes migrén tünetei hasonlatosak lehetnek egyes vészhelyzetek, például a TIA tüneteihez, ha az ilyen jellegű panaszok hirtelen, erősen jelentkeznek, és nem ismertek, mentőt kell hívni. 

Mi okozhatja a csendes migrént?

A kutatók az aurás migrén jelenségét jellemzően a cortical spreading depression (CSD) jelenséggel magyarázzák, ami nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az agykéregben lévő agysejtek hullámokban hiperaktívvá, majd inaktívvá válnak, és ez magyarázza a lüktető jelleget és a fizikai aktivitás által kiváltott tünetfokozódást. A szakemberek úgy vélik, hogy részben genetikai mutációk okozhatják a CSD-t, részben pedig bizonyos triggerek is kiválthatják a csendes migrént. Ezek főként az alábbiak:

• érzelmi stressz,
• hormonális változások,
• alvászavarok, alvási szokások megváltozása,
• időjárási viszonyok változása,
• erős fénynek, hangos zajoknak vagy erős szagoknak való kitettség.

Előfordulhat, hogy a csendes migrént, a fejfájással járó migrénhez hasonlóan úgynevezett prodroma, vagyis bevezető tünetek jelezhetik előre (bár ez nem minden esetben van így). Ilyen prodromális tünet lehet például a roham előtt akár 24 órával jelentkező irritabilitás, kimerültség, ásítozás, gyakori vizelés, alvászavar, hányinger, bizonyos ételek utáni sóvárgás, koncentrációs nehézségek, fény- és hangérzékenység, nyakfájdalom, merevség.

Ezek a kezelés és megelőzés lehetőségei

- A csendes migrénnel ugyanúgy orvoshoz kell fordulni, mint a hagyományos migrénnel – hangsúlyozza dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa. - A kivizsgálás is hasonlóan néz ki, nagy hangsúlyt helyezve arra, hogy kiderítsük, vannak-e konkrét kiváltó ingerek a háttérben. Ezért rákérdezünk többek közt arra, mit evett, ivott a páciens a roham előtt, mit csinált, esetleg stresszesnek érezte-e magát. Ha sikerül már a prodromális tüneteket is beazonosítani, az ekkor alkalmazott gyógyszerrel akár megelőzhető lehet a súlyosabb roham kialakulása. Ugyanakkor elrendelhetünk rohamoldó és megelőző gyógyszeres kezelést is, de sajnos ezek nem olyan hatékonyak, mint a fejfájással járó migrénnél.
Mindemellett a páciensek az életmódjukkal is tehetnek a megelőzésért, például azzal, hogy elsajátítják a stresszkezelés testhezálló módozatait, sok vizet isznak, nem hagynak ki étkezéseket és nyakfájdalom esetén masszázzsal, melegítő párnával próbálják oldani a merevséget.

Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)