A remegést erősen befolyásolja a stressz

A neurológiai betegségek megértéshez érdemes egy kissé áttekinteni az ide vágó anatómiát. A mozgásszabályozás két úton zajlik az idegrendszerben az agykéreg és az izmok közt. Az egyik a piramis pálya, amely az agykéreg nagy motoneuronjaitól egyenesen a gerincvelői motoneuronokig megy. Ezen a pályán futnak az akaratlagos mozgások, amelyeket tudatosan tervezünk és kivitelezünk. A többi mozgás az extrapiramidális pályákon fut, vagyis egy bonyolult pályarendszeren keresztül jut el a gerincvelőig. Ezen futnak azok a mozgások, amelyek az odafigyelésünk nélkül is végrehajtásra kerülnek, mint például a járás, az étkezés, a begyakorolt írás.
A remegés az ún. extrapiramidális mozgászavarokhoz tartozik, annak egy izgalmi jelensége, amit nagymértékben befolyásol az izgalmi állapot, és a stressz szintje. Minél feszültebb valaki, annál könnyebben jelentkezik remegés.

Többféle tremor létezik

A remegésen belül az egyik típus nyugalmi tremor, amikor például a végtag békésen hever az ágyon, és ekkor jelentkezik remegés.  Létezik továbbá az ún. statikus tremor, aminek jellegzetes vizsgálati módszere, hogy a páciens kinyújtja a kezét, szétterpeszti az ujjait, és ekkor válik láthatóvá a remegés. Ezen kívül van egy intenciós tremor, aminek a tipikus vizsgálati helyzetében a betegnek csukott szemmel kell megérintenie az orrát a mutatóujjával. Ilyenkor válik láthatóvá a nagyobb hullámú tremor, a páciens esetleg el sem találja a célt.

Nem csak a Parkinson-kór okozhat tremort

- A legtöbb páciens már egy enyhe kézremegésnél is megijed, és azt hiszi, hogy Parkinsonos, holott ez fiatalabb korban nagyon ritka betegség. Azt is tudni kell, hogy ennek csak egyik tünete az intenciós vagy nyugalmi tremor, az összes többi tünet együttesen jellemzi a Parkinson-kórt. Vagyis jelen kell lennie az izommerevségnek, ízületi merevségnek, járás lelassulásnak, írás megváltozásnak, táplálkozási nehezítettségnek, az arcizomok lárva-szerűvé válásának ahhoz, hogy kimondható legyen a Parkinson-kór. A Parkinsonos tremort jellegzetesen a folyó írás során és az ún. csigavonal rajzolással mérjük fel. Amikor a páciens mind a két kézzel egy kifelé növekvő csigavonalat rajzol, a Parkinsonos betegnél a reszkető vonalvezetés tűnik fel. Ez a próba a terápia követésére is jól alkalmazható – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus.
A neurológiai betegségek közt sokkal gyakoribb az esszenciális tremor, amelynek a neve is arra utal, hogy nem ismert pontosan az eredete. Egy finom hullámú, az idegfeszültséggel nagyon szoros kapcsolatot mutató kéz- és fejremegésről van szó, amely akaratlagosan befolyásolható. Ha egy ilyen beteget arra kérünk, hogy végezzen el valamit, akkor megszűnik a remegés. Ez a jelenség már fiatalabb korban is előfordul, a terápiája pedig teljesen más, mint a Parkinson-kóré.

Máshol is lehet a remegés okát keresni

Prinz doktor szavaiból kiderült tehát, mi a két leggyakoribb neurológiai oka a tremoroknak. A többi kézremegés inkább már határterületi jelenség. Közismert például az alkoholmegvonáshoz társuló kézremegés, ami az alkohol okozta idegsejt gátlás alóli felszabadulás következménye, és általában rossz közérzettel, kivörösödéssel, kimelegedéssel, súlyosabb esetben tudatzavarral jár együtt. Hasonlóan belgyógyászati állapot a májbetegeknél jelentkező tremor, amely a májcirrózisnak egy előrehaladott állapotában észlelhető.
Ennél gyakoribb, hogy a cukorbetegeknél a leesett vércukorszint okozhat az egész testre kiterjedő remegést, verejtékezéssel együtt. (Ez gyors beavatkozást igényel, mielőtt a tudatzavar kialakul.) Ez a jelenség nagyon hasonlíthat a pánikrohamoknál jelentkező remegéshez, bár azt eleinte inkább belső remegésnek éli meg a páciens, és szapora szívverést, nagy ijedtséget is tapasztalhat.
Az is fontos minden remegéses állapot kivizsgáláskor, hogy ne csak a vércukor-háztartást ellenőrizzük, de a pajzsmirigy működését is, mert a túlműködésnek is lehet jellegzetes része a remegésre való hajlam. Időskorban sem feltétlenül Parkinsonos az a beteg, akinek remeg a keze, hiszen ún. érelmeszesedés okozta agypusztuláshoz is társulhat ilyen tünet.
A lényeg az, hogy ha egy remegéses állapot ismételten jelentkezik, zavaró a kommunikációban, az írásban, az étkezésben, akkor mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni. A belgyógyászati állapotok laborvizsgálata mellett / után a neurológus tudja pontosan meghatározni a diagnózist és elrendelni az annak megfelelő kezelést. 

Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)