Zsibbadás: a perifériás neuropátia vezető tünete

Perifériás neuropátiáról akkor lehet beszélni, ha a központi idegrendszeren kívüli idegrostok károsodása miatt nem megfelelő a kommunikáció az idegrendszer és az egyes testrészek közt.  Olyan tünetek utalhatnak erre a problémára, mint a végtagokban jelentkező zsibbadás, bizsergés, vagy akár érzéskiesés. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nem, vagy kevésbé érzi a fájdalmat, a hőt az adott testrészen. Előfordulhat az is, hogy a karokban, lábakban érez olyasmit a páciens, ami valójában nem létezik. Ha az idegek tovább károsodnak, izomgyengeség is társulhat a tünetekhez, ami idővel akár izomsorvadást is eredményezhet. Ekkor már előrehaladott neuropátiáról beszélhetünk, amit semmiképp sem érdemes megvárni, és már az első tüneteknél orvoshoz kell fordulni.

A perifériás neuropátia számos ok miatt kialakulhat

Ha a zsibbadás, bizsergés, érzéskiesés többször vagy tartósan jelentkezik, mindenképpen utána kell járni, mi okozza. Többek közt az alábbi betegségek, állapotok jöhetnek szóba:

• Egyes traumák során bekövetkezhet olyan idegsérülés, ami hosszabb távon neuropátiát okoz.
• Mérgezés, fertőzés, becsípődés vagy egyéb ok következtében is károsodhatnak úgy az idegek, hogy a végtagok zsibbadni, bizseregni kezdenek.
• Érszűkület vagy perifériás-artériás betegség is okozhat vérkeringési zavart, ami ilyen tüneteket okoz.
• Cukorbetegség, autoimmun betegségek vagy alkoholizmus miatt is kialakulhat idegkárosodás, megjelenhetnek a polineuropátiák.
• Többek közt a niacin (más néven nikotinsav, B3 vitamin) hiánya, de B1 és a B12-vitamin hiány is okozhat ilyesmit.
• Az idegrendszert is érintő vírusos (például övsömör) és bakteriális fertőzések (például Lyme-kór) is okozhatnak zsibbadást.
• Olyan betegségeknek is utána kell járni, mint a pajzsmirigy alulműködés, daganatos betegségek, sclerosis multiplex vagy a Parkinson-kór.

- A kivizsgálás során az is kiderülhet, hogy más, ritkább oka van a végtagokban jelentkező zsibbadásnak, érzéskiesésnek. Tekintetbe kell venni az esetleges gyógyszer mellékhatást, a nyugtalan láb szindrómát, a hiperventillációs szindrómát és a pszichés okokat sem – hangsúlyozza dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa. – Vagyis az egyszerűbben diagnosztizálható betegségeken túl a zsibbadás kivizsgálása sokszor összetett feladat, amelybe akár több szakterület képviselőit be kell vonni, az ortopédustól a reumatológusig.

A diagnózishoz többféle vizsgálat is szükséges lehet

- A kivizsgálásnál meg kell állapítani, pontosan melyik testrész vagy testrészek az érintettek, és milyen tünetek jelentkeznek.  Az okot a tünetből kiindulva kell megkeresni, eldönteni, hogy a központi idegrendszer vagy a perifériás idegrendszer problémája, illetve károsodása okozza-e. A diagnózishoz széles körű fizikális vizsgálatok, többek közt hő- és fájdalomérzet-vizsgálat, illetve akár képalkotó diagnosztikai vizsgálatok is szükségesek lehetnek - ismerteti Jakab doktor. - A panasz megszüntetéséhez a hátterében meghúzódó alapbetegséget is kezelni kell. Például ha a betegség hátterében pajzsmirigy-működési zavar áll, akkor segíthet annak kezelése, a cukorbetegségnél természetesen a vércukorszintet kell rendben tartani, míg a hiányállapotoknál megoldást jelenthet a hiányzó anyag pótlása. Magát a perifériás neuropátiát azonban tünetileg is lehet kezelni. Ennek egyik legfontosabb eszköze a torna, az izmok folyamatos erősítése. Az idegek ugyan regenerálódhatnak, de a neuropátia általában inkább csak karban tartható, a romlás lassítható vagy megállítható, tüneti kezelésre a későbbiekben is szükség lesz.

Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)