Stroke után minél előbb el kell kezdeni a rehabilitációt

Ismerjük fel a stroke-ot!

A stroke (régi nevén agyvérzés vagy szélütés) felismerése döntő jelentőségű, hiszen minél előbb megkapja a beteg a megfelelő ellátást, annál jobbak a felépülés esélyei, annál hatékonyabb lehet a rehabilitáció. Ha tehát valakinél az alábbi tünetek jelentkeznek, azonnal mentőt kell hívni:

• Gyengeség vagy bénultság az arcon, a karon vagy a lábon – jellemzően csak az egyik oldalon. (Feltűnő jel a féloldalas mosoly, vagy ha a nyelv csak az egyik oldalra kinyújtható. Ugyanilyen diagnosztikus jel, ha az érintett mindkét karját megpróbálja felemelni, de az egyik nem, vagy csak gyengébben emelkedik.)
• Beszéd-, illetve megértési zavar, látászavarok, összezavarodottság.
• Egyensúlyzavar, járási nehézségek. (Meg kell kérni az érintettet, hogy sétáljon egyenesen, és ha ez nem megy, stroke-ra lehet gyanakodni.)
• Erős, ismeretlen eredetű fejfájás.

Ki segíthet a stroke lezajlása után?

Az akut kezelést követően a legfontosabb, hogy a lehető leghamarabb kezdetét vegye a rehabilitáció, mert a szervezet a stroke utáni első néhány hónapban a leginkább fogékony a különböző terápiákra.
- Szerzett agysérüléseknél, tehát például stroke után, annál eredményesebb lehet a kezelés, minél előbb kezdődik meg a terápia, legfeljebb fél évvel a sérülés után. A sérült agyterület ugyanis némileg „újjá tudja építeni” magát, illetve a környező agyterületek „át tudják venni” a funkcióit – köszönhetően az agy plaszticitásának – ismerteti dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa. – A rehabilitáció mindig több szakember feladata, akiket a neurológus fog össze. A sérült képességek, készségek természete szerint szükség lehet logopédusra, gyógytornászra és neuropszichológusra is. 

Miben érhető el segítség?

• Logopédia: ha a stroke után a betegnek a nyelvhasználattal, az írással, számolással, olvasással, önmaga kifejezésével vannak gondjai, a logopédus megvizsgálja, milyen súlyos a károsodás, mely területek épek és milyen kompenzáló, fejlesztő stratégiák lehetségesek. A logopédiai terápia során ajak és nyelvgyakorlatokkal stimulálják a beszédben résztvevő izmokat, a szakember célja, hogy a páciens minél magabiztosabban és a környezete számára is érthetően tudjon kommunikálni. Ez azonban nem biztos, hogy ugyanazon a szinten fog megvalósulni, mint a stroke előtt.
• Gyógytorna: a mozgást, a tapintást gyógytornával és különféle gyógyászati segédeszközök használatával fejlesztik. Végtagbénulás, tartós izomgörcs esetén az is megesik, hogy botox-injekciót használnak a mobilizálás elérése érdekében. Ma már számos korszerű gép, eszköz is támogatja a talpra állást, az érzékelés javítását.
• Neuropszichológia: a neuropszichológus a kognitív képességek fejlesztésével és a pszichés problémák kezelésével foglalkozik. Stroke után gyakoriak a kognitív sérülések, a figyelem, a koncentráció, az emlékezet, a percepció, ezen belül is a téri-vizuális észlelés bizonyos tipikus deficitjei. Utóbbiak közül legjellegzetesebb a neglekt, ami nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy térérzékelési probléma miatt a páciens a látótér bal oldalát figyelmen kívül hagyja. Jellemzően jobb féltekei sérülés esetén jelentkezhet az említett zavar. A neglektesek ezért nyilvánvalóan nem vezethetnek, hiszen az kifejezetten veszélyes lenne. Éppen ezért lehet szükséges egy neuropszichológus véleménye arról, hogy a stroke-on átesett beteg vezethet-e például a jövőben.  
  A stroke következményeinek pszichés hatásai is vannak: ha ugyanis a képességstruktúra olyan szinten változik meg, hogy a korábbi életvitel részben vagy teljes egészében lehetetlenné válik, azt nagyon nehéz feldolgozni. Amennyiben reménytelenség, céltalanság, üresség érzés veszt erőt az érintett személyen, akkor is érdemes neuropszichológus segítségét kérni a veszteségek feldolgozásához, az aktuális képességek megismeréséhez, új életcélok találásához.

Para doktor összefoglalásként hangsúlyozza, hogy a stroke okozta károsodások lehetnek enyhék, közepesek vagy súlyosak, azonban a betegek állapota a kiindulási ponttól néhány hónapon át jelentősen javítható. Éppen ezért, a stroke utáni rehabilitációt nem szabad halogatni.

Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)