Hirtelen szédülés - Tartalom

Mit jelent a hirtelen szédülés?
Milyen tünetek társulhatnak a hirtelen szédülés mellé?
Mik lehetnek a hirtelen szédülés okai?
Idegrendszeri problémák miatt is előfordulhat hirtelen szédülés?
Milyen neurológiai vizsgálatokra van szükség hirtelen szédülés esetén?
Hogyan kezelhető a hirtelen szédülés?

Online Bejelentkezés

Professzor Dr. Gács Gyula

+36 30 313 8792

I. kerület - Széna téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

Hirtelen szédüléssel kapcsolatos szolgáltatásaink a Neurológiai Központban

• szakorvosi vizit
• CT vagy MR vizsgálat
• nyaki ér Doppler vizsgálat
• EEG vizsgálat
• nyaki gerinc röntgen
• infúziós kezelés
• Fizikoterápia

Mit jelent a hirtelen szédülés?

A hirtelen szédülés olyan érzés, mintha a testünk elveszítené az egyensúlyát. Mintha mozogna vagy forogna velünk a világ és nem tudnánk megállni benne biztosan. Másképp érzékeljük ilyenkor a tért és a saját testünk helyzetét is. Elveszíthetjük a tájékozódási képességeinket is egy rövid időre. Fontos tudni, hogy jellegét tekintve a hirtelen szédülés kétféle lehet. Az egyik típus a ,,klasszikus” szédülés, amikor úgy érezzük, hogy mozog körülöttünk a világ és nem találjuk benne az egyensúlyt. Ez egy szubjektív érzés, amit csak a beteg él meg. A külvilág maximum a társuló tüneteket és a bizonytalanságot, botladozást, egyensúlyvesztést észlelheti belőle. A másik típus a ,,forgó” szédülés, orvosi szakkifejezéssel vertigo. Ez egy forgó jellegű, meghatározott irányú szédülés, ami az egyensúly elvesztésével jár. Olyan érzés, mint amikor leszállunk a körhintáról, de még forog körülöttünk a világ.

A hirtelen szédülés általában váratlanul, kiszámíthatatlanul kezdődik és a legtöbb esetben nem tart tovább pár másodpercnél vagy percnél. Felléphet testhelyzet váltást követően is hirtelen szédülés, például amikor este lefekszünk az ágyba, vagy ha hirtelen felülünk. A hirtelen szédülés különböző okok miatt jelentkezhet. Leggyakoribb okai között szerepel az alacsony vagy magas vérnyomás, a belső fül problémái, a szív- és érrendszeri rendellenességek, valamint a szorongás és a stressz. Érdemes azonban tudni, hogy sok esetben idegrendszeri problémák állnak a hirtelen szédülés hátterében, melyek érinthetnek perifériás idegeket, de akár a központi idegrendszert is.

A hirtelen szédülés általában átmeneti és magától elmúlik pár másodperc vagy perc alatt. Nagyon kellemetlen tünet, ami után akár kimerültnek vagy rémültnek is érezheti magát. Ha gyakran jelentkezik vagy tartósan fennáll a hirtelen szédülés, akkor mindenképp érdemes orvoshoz fordulni! Ahogy azt már korábban is írtuk, számtalan dolog állhat a hirtelen szédülés hátterében, melyekre az alapos szakorvosi vizsgálat után fény derülhet. A hirtelen szédülés kezelése is a kiváltó októl függ és nagymértékben eltér az egyes esetekben.

Kapcsolódó cikkünk

Milyen okai lehetnek a remegésnek?

A remegéssel kapcsolatban a legtöbb ember azonnal a Parkinson-kórra gondol, holott a tremornak sokféle oka lehet. Dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus arról beszélt, hogy nem csak neurológiai betegségek válthatják ki ezt a zavaró ...

Milyen tünetek társulhatnak a hirtelen szédülés mellé?

A hirtelen szédülés már önmagában is egy rendkívül zavaró tünet, ami megnehezíti vagy egyenesen lehetetlenné teszi az adott időre a munkavégzést. Társulhatnak hozzá egyéb tünetek is, amik fokozzák a hirtelen szédülés kellemetlenségét. Ilyenek lehetnek például az alábbiak:

• Vegetatív tünetek: Talán ezek a hirtelen szédülés mellé társuló legzavaróbb vagy sokak számára akár ijesztőnek is nevezhető tünetek. Megjelenhet elsápadás, hányinger, hányás, verejtékezés, gyors szívverés vagy akár ájulás is.
• Nystagmus: A nystagmus a szemgolyó ritmusos rezgését jelenti. Akiknél fennáll ez a tünet, azt láthatjuk, hogy az egyik vagy mindkét oldali szem lassan kiúszik az egyik irányba, majd gyorsan visszarándul középre. A nystagmus lehet horizontális, vertikális vagy akár körkörös is.
• Dőlés, esetleg elesés: A hirtelen szédülés az egyensúly elvesztésével jár, ami miatt az egyik irányba dőlhet és akár el is eshet a beteg. Ez különösen akkor gyakori, ha egyensúlymegtartó feladatokat végeztetünk vele, pláne, ha csukott szemmel. Ez a tünet arra utal, hogy hibásan érzékeli a test a saját helyzetét.
• Félrejárás: Ha megkérjük a beteget, hogy csukott szemmel sétáljon előre egyenesen, sokszor azt láthatjuk, hogy sikertelen a próbálkozás. Minden egyes lépéssel kitér oldalra és végső soron nem egy egyenesen jár, hanem egy görbe utat tesz meg.

Mik lehetnek a hirtelen szédülés okai?

A hirtelen szédülés különböző okokra vezethető vissza, melyek között bőven szerepelnek neurológiai és egyéb problémák is. Az idegrendszeri okokat a következő bekezdésben mutatjuk be, ebben pedig elsősorban a belgyógyászati okokkal foglalkozunk. Sokszor fordul elő ugyanis, hogy valamilyen más, szisztémás betegség tüneteként lép fel a hirtelen szédülés. A hirtelen szédülés egyik leggyakoribb oka a vérnyomás ingadozás. Mind a kiugróan magas, mind a meglepően alacsony vérnyomás miatt is kialakulhat hirtelen szédülés. A szív- és érrendszeri rendellenességek, például az érelmeszesedés is állhat a hirtelen szédülés hátterében. Megjelenhet hirtelen szédülés alacsony vércukorszint miatt is, ami különösen a cukorbetegségben szenvedőket fenyegeti a vércukorszint szabályozásának elégtelensége miatt. A hirtelen szédülés oka lehet még a hőguta, a dehidratáció, az éhség, az alváshiány vagy a stressz is.

Fertőzések vagy gyulladások is okozhatnak ilyen panaszt, különösen ha a belső fülre húzódnak. A belső fülben helyezkedik el az egyensúlyérzékelő szervünk. A forgást és a körkörös gyorsulást a félkörös ívjáratok érzékelik, még a felfelé és lefelé történő elmozdulást (például amikor egy liftben utazunk) a sacculus és az utriculus. Az elhelyezkedése miatt bármilyen más, a belső fület érintő rendellenesség (például a Menière-kór vagy BPPV) esetén is megjelenhet hirtelen szédülés. Bizonyos gyógyszerek, mint például a vérnyomáscsökkentők vagy a szorongás elleni gyógyszerek is okozhatnak szédülést mellékhatásként. Néhány esetben a szédülés hátterében rosszindulatú daganat áll.

Idegrendszeri problémák miatt is előfordulhat hirtelen szédülés?

A hirtelen szédülés kivizsgálása során neurológus szakembert is be szoktak vonni, de sok esetben már eleve a neurológián kezdődik a folyamat. Ennek oka, hogy gyakran idegrendszeri problémák okozzák a hirtelen szédülés felléptét, amit pedig a neurológiában specializálódott szakemberek tudnak a legeredményesebben azonosítani. Az alábbi neurológiai állapotokban léphet fel hirtelen szédülés:

• Stroke: A stroke, vagy más néven agyi érkatasztrófa akkor következik be, amikor az agy egy részének sérül a vérellátása. Az adott terület által ellátott funkciók kiesnek. A hirtelen szédülés gyakori tünete a stroke-nak.
• Daganat: Az agyban növekvő daganat szédülést is okozhat, attól függően, hogy hol helyezkedik el. Ha olyan területet érint, ami érzékeli az egyensúlyt, vagy továbbítja, feldolgozza ezeket az információkat, akkor megjelenhet szédülés.
• Migrén: A migrénes rohamot gyakran hirtelen szédülés, hányinger és látászavarok előzik meg (migrén aurával).
• Parkinson-kór: A Parkinson kór egy lassan kifejlődő, mozgászavarokkal járó neurodegeneratív betegség. Tünetei között szédülés is megjelenhet az egyensúlyi rendszer károsodása miatt.
• Szklerózis multiplex: A szklerózis multiplex egy autoimmun betegség, amely az idegrendszer károsodásához vezet. Szédülést és egyensúlyzavarokat is okozhat.
• Idegrendszeri fertőzések: Az idegrendszeri fertőzések, mint például az agyhártyagyulladás vagy az encephalitis szintén járhatnak a hirtelen szédülés tünetével.

Milyen neurológiai vizsgálatokra van szükség hirtelen szédülés esetén?

Hirtelen szédülés esetén forduljunk orvoshoz, különösen, ha az nem múlik el vagy gyakran előfordul. Az egyszeri hirtelen szédülés hátterében általában vérnyomás kiugrás áll, ám ha ez ismétlődik, akkor egyre zavaróbbá válik a mindennapokban. Ilyen esetekben érdemes neurológushoz fordulni, aki az alábbi vizsgálatokat javasolhatja, hogy kiderítse a hirtelen szédülés okát:

• Neurológiai vizsgálat: Az orvos megvizsgálja az egyensúlyi rendszert, a koordinációt, a mozgásokat, valamint az izomerőt és az érzékelést. Felméri a hallást és a látást, valamint a szédülés egyéb tüneteit.
• Elektroencefalográfia (EEG): Az EEG segítségével vizsgálható az agy elektromos aktivitása. Segíthet kideríteni olyan rendellenességeket, mint például az epilepszia, valamint betegségek követésére is alkalmas.
• CT vagy MRI: A koponya CT vagy MRI-vizsgálat révén is megállapítható, hogy vannak-e idegrendszeri problémák, például agyi érkatasztrófa, daganat vagy idegrendszeri fertőzés.
• Vestibuláris vizsgálat: A vestibuláris vizsgálatok segítségével az orvos meg tudja vizsgálni az egyensúlyi rendszert, a szemmozgásokat és a vestibuláris idegeket. Segítségével a belső fület vagy vestibuláris idegeket érintő elváltozások ismerhetőek fel.

A neurológiai vizsgálatok mellett általános, belgyógyászati vizsgálatokra is szükség van. Minden esetben érdemes vérnyomás mérést is végezni, valamint laborvizsgálatot. Az EKG segíthet kideríteni, hogy vannak-e szívproblémák, amelyek hirtelen szédülést okozhatnak.

Hogyan kezelhető a hirtelen szédülés?

A hirtelen szédülés kezelése nagymértékben függ a kiváltó októl. Valójában a hirtelen szédülés csupán egy tünet, nem őt magát kell kezelni, hanem felgöngyölíteni a háttérben álló okot és a probléma gyökerét megragadva kezelni. Ehhez több szakterület is bevonható, attól függően, hogy milyen eredetű a probléma. Javasolhatóak gyógyszerek, pihenés, fizioterápia, valamint ezeknél sokkal specifikusabb terápiák is. Agyi érkatasztrófa esetén azonnali beavatkozásra van szükség, a késlekedés maradandó károsodást okozhat! Éppen ezért komolyan kell venni a hirtelen szédülés tünetét és orvoshoz fordulni vele!

Téma szakértői

Dr. Para Szabolcs

neurológus

Professzor Dr. Gács Gyula

Neurológus