Afázia tünetei és kezelése
Az afázia egy súlyos nyelvi zavar, amely hirtelen változtatja meg a kommunikáció képességét, gyakran egy agyvérzés vagy agysérülés következtében. Ilyen esetben a betegek nehezen értik meg a beszédet, és emellett az is előfordulhat, hogy küzdenek a szavak kiejtésével, miközben gondolataik teljesen épek maradhatnak. Ez a láthatatlan korlát akadályozza a mindennapi életben való részvételt, és komoly frusztrációt okozhat. Az afázia felismerése és kezelése létfontosságú, hiszen megfelelő terápiával javulás érhető el a kommunikációs képességek terén.
Milyen típusokba sorolható az afázia?
Milyen tünetekkel jelentkezik az afázia?
Hogyan diagnosztizálható az afázia?
Hogyan zajlik az afázia kezelése?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Afáziával kapcsolatos szolgáltatásaink a Neurológiai Központban
Mit jelent az afázia?
Az afázia egy olyan neurológiai eredetű nyelvi zavar, amely az agy beszédközpontjainak sérülése következtében alakul ki. Lényege, hogy az érintett számára nehézzé válik a nyelvhasználat különböző területein – beszéd, megértés, olvasás vagy írás – való hatékony kommunikáció. Ez a rendellenesség az esetek legnagyobb részében hirtelen lép fel, például agyvérzés, traumás agysérülés vagy daganat miatt, és attól függően, hogy az agy melyik részét érte a károsodás, az afázia különböző formákban jelentkezhet.
Az afáziának több típusa is létezik. Például a Broca-afázia, – amit úgy is neveznek, hogy motoros afázia – esetében a beszéd lassú, nehézkes és grammatikailag helytelen lehet, bár a beteg tisztában van azzal, mit szeretne mondani, és azt is tudja, hogy nehézséget jelent száméra a beszéd, így kerüli azt. Ezzel szemben a Wernicke-afázia során a beszéd folyékony, ám a mondatok gyakran értelmetlenek, mert az afázia ezen típusában a beteg nincs tudatában annak, hogy a beszéde helytelen, sőt nem csak a beszéd kifejezésével, hanem a beszéd megértésével is gondja van a betegnek.
Az afázia nem egyenlő az intelligencia csökkenésével; az érintettek gondolkodása ép marad, ám maga a kifejezés okozza a nehézséget. A kezelés, amely leggyakrabban logopédus segítségével történik, hosszú folyamat lehet, de a megfelelő terápiával javulás érhető el.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Milyen típusokba sorolható az afázia?
Az afázia különböző típusokba sorolható attól függően, hogy az agy mely részei sérülnek, és hogyan érinti a beszédkészséget, illetve a beszédértést. Az afáziát két fő csoportba oszthatjuk: expresszív afáziára és receptív afáziára, de léteznek további altípusok is, amelyek egyéb nyelvi zavarokat foglalnak magukban.
Expresszív afázia (motoros afázia):
Az afázia ezen típusa akkor jelentkezik, ha az agy frontális lebenyében, különösen a Broca-területen alakul ki sérülés, amely a beszéd motoros irányításáért felelős. Az expresszív afáziában nehézzé válik szavakat és mondatokat formálni, és a beszéd gyakran szaggatott, lassú, töredezett. Bár a beszélő általában megérti a beszédet és tisztában van azzal, mit szeretne mondani, problémát okoz a szavak megfelelő használata és kiejtése. A motoros kontroll hiánya miatt a beszédszervek – mint az ajkak, a nyelv vagy a gége – nem működnek harmonikusan. Ez a zavar különösen frusztráló lehet, mivel a megértési képesség gyakran sértetlen, de a kifejezés súlyosan korlátozott.
Receptív afázia (szenzoros afázia):
A receptív afázia esetén a sérülés az agy temporális lebenyében található Wernicke-területen fordul elő, amely a beszédértésért felelős. Ebben a formában nehézzé válik a hallott vagy olvasott nyelv megértése, és bár a beszéd folyékony lehet, gyakran értelmetlen, mivel a nyelvi információkat nem sikerül megfelelően feldolgozni. Gyakori, hogy olyan szavak vagy mondatok hangzanak el, amelyek nem illenek a kontextusba, ezért a beszéd logikátlan vagy zavaros lehet. Az információfeldolgozás hiányosságai miatt a reakciók is eltérhetnek a normálistól, és gyakran nem sikerül helyesen válaszolni a beszélgetésben elhangzottakra.
Globális afázia:
Ez az afázia legsúlyosabb típusa, amely akkor jelentkezik, ha az agy nagyobb területei – beleértve mind a Broca-, mind a Wernicke-területet – sérülnek. Ilyenkor komoly problémák lépnek fel mind a beszédprodukció, mind a beszédértés terén. Szinte teljes nyelvi képességvesztés tapasztalható, és gyakran lehetetlenné válik megérteni másokat vagy kifejezni magát szóban. A globális afázia esetén az írás és olvasás képessége is jelentősen csökken, és a kommunikáció erőteljesen akadályozottá válik.
Anómiás afázia (nevezési zavar):
Ez a típus enyhébb, de specifikus zavar, amelyben nehézséget okoz a megfelelő szavak, különösen neveket vagy hétköznapi tárgyakat felidézni. Az anómiás afáziában a beszéd folyamatos lehet, de gyakran körülírásokkal vagy helyettesítésekkel él a beszélő, mert nem tudja pontosan megnevezni a keresett szót.
Neurológiai szempontból az afázia az agy bizonyos nyelvi funkciókért felelős területeinek károsodására vezethető vissza. Az, hogy mely agyi terület sérül, határozza meg a zavar jellegét: a Broca-terület károsodása az expresszív afáziát okozza, a Wernicke-terület sérülése pedig a receptív afáziát. Globális afázia esetén többnyire mindkét terület érintett, ami a legsúlyosabb nyelvi zavart eredményezi. Az afázia diagnosztizálása és kezelése különféle neurológiai és nyelvi teszteken alapul, és hosszú távú logopédiai terápia révén érhető el javulás. Kapcsolódó cikkünk
Honnan tudhatjuk, hogy átmeneti keringészavar játszódott le az agyunkban?
Hogyan alakul ki az afázia?
Az afázia agyi sérülés következtében alakul ki. Az agy különböző területei különböző funkciókat töltenek be. A legtöbb embernél a nyelvhasználatot érintő területek a bal agyféltekéhez tartoznak. Afázia esetében ezek a területek sérülnek, leggyakrabban stroke, baleset vagy agydaganat következtében.
Az afázia hátterében álló agyi sérülések eredete legtöbbször valamilyen érrendszeri rendellenesség, például a stroke. A stroke Magyarországon a harmadik leggyakoribb halálok, és az egyik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség. Stroke-ról akkor beszélünk amikor az agy egy részének vérellátása megszűnik (elsősorban vérrög okozza agyi-infarktus) vagy épp ellenkezőleg, vérzés lép fel (agyvérzés). Előfordulása az életkor előrehaladtával folyamatosan nő, és valamivel gyakoribb férfiaknál, mint nőknél.
Az afázia kialakulását okozhatja egyéb agyi sérülés is, amely például autóbalesetben keletkezik. Az afázia hátterében agytumor is állhat, mely roncsolja az agyi szöveteket, valamint nyomás alatt tart bizonyos területeket. Kialakulhat afázia neurodegeneratív betegségek következtében is, például Alzheimer-kór vagy Parkinson-kór miatt.
Milyen tünetekkel jelentkezik az afázia?
Afázia esetében a legtipikusabb probléma a szótalálási nehezítettség, vagy, hogy a betegek elhagyják vagy eltévesztik a ragokat, mondataik hiányosak. A szótalálási probléma az agyat érintő sérüléstől függően lehet enyhe, de akár nagyon súlyos is. Az afáziánál bizonyos mértékben beszédértési zavar is fennállhat, gondot okozhat az olvasás és az írás, probléma lehet a számolással is. Ezek a tünetek mindig az agyi sérülés jellegétől, mértékétől függenek.
Az afázia leggyakoribb tünetei:
- Beszédzavarok: Az egyik legnyilvánvalóbb tünet a beszédzavar, amely különböző formákat ölthet. Például a beteg nehezen talál szavakat, zavarosan vagy nehezen érthetően beszél, rosszul ejti ki vagy helytelenül hangsúlyozza a szavakat.
- Szókincsvesztés: Az afáziás betegek szókincsének csökkenése vagy elvesztése is előfordulhat. A beteg nehezen tudja kifejezni magát, mivel kevesebb szó áll rendelkezésére.
- Megértési nehézségek: Az afáziás betegeknek problémáik lehetnek a beszéd megértésével. Nehézséget okozhatnak a mások által mondott szavak vagy mondatok értelmezése.
- Helytelen grammatika: Az afáziás betegek hajlamosak lehetnek helytelen nyelvtani szerkezeteket használni vagy helytelenül variálni a mondatokat.
- Nehezen értelmezhető mondatok: Az afázia miatt az általános kommunikáció során előfordulhat, hogy a beteg által mondott mondatok nehezen értelmezhetőek vagy zavarosak.
Az afázia tünetei kialakulhatnak fokozatosan, ezt nevezzük elsődleges progresszív afáziának. Ennek oka a nyelvi hálózatokban található agysejtek fokozatos degenerációja. Néha az afázia ezen típusa általánosabb memóriaromlássá és demenciává fejlődik.
Az afázia jelentkezése néha előfordulhat átmeneti epizódok formájában is. Ezek oka lehet migrénes roham vagy átmeneti iszkémiás roham (TIA). Az átmeneti iszkémiás roham (TIA) akkor következik be, amikor a véráramlás átmenetileg elakad az agy egy területén, és a tünetek kevesebb, mint 24 óráig állnak fenn. Ez az alapvető különbség a TIA és a stroke között. Azoknál az embereknél, akiknél előfordult már TIA, megnő a kockázata annak, hogy a közeljövőben stroke-ot kapnak.
Hogyan diagnosztizálható az afázia?
Az afázia diagnózisa általában neurológiai vizsgálatok, neuropszichológiai tesztek és képalkotó vizsgálatok (pl. MRI vagy CT) segítségével történik. Az afázia diagnosztizálása sokszor team-munkát kíván, részt vehet benne neurológus és beszédterapeuta, logopédus is. Olyan teszteket végeztetnek a beteggel, amelyekkel fel lehet térképezni az alapvető beszéd- és nyelvtani képességeket, a kifejezés lehetőségeit, a kommunikációs határokat, például benne tud-e maradni a beszélgetésben az illető, érti-e a viccet, illetve, hogy sérült-e és milyen mértékben az írás és olvasás képessége. A diagnózishoz szükség lehet képalkotó vizsgálatokra is, például CT-re, MRI-re, hogy láthatóvá váljon az esetleges agyi sérülés, és annak a pontos helye. Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Hogyan zajlik az afázia kezelése?
Az afázia kezelése és rehabilitációja személyre szabott és hosszú távú folyamat lehet. A terápia célja a kommunikációs készségek javítása és az érintett személy életminőségének növelése. A terápia magában foglalhatja beszédterápiát, nyelvterápiát és logopédiai gyakorlatokat. Az érintett személyeknek és családtagjaiknak is fontos szerepe van a támogatásban és a kommunikációs készségek fejlesztésében.
Minél előbb születik meg az afázia diagnózisa, annál előbb kezdődhet meg a kezelés, és lassítható az afázia romlása. Az afázia kezelése egy szakemberek által irányított, hosszú és személyre szabott folyamat. A beszédértés és a beszédkészség különböző területei károsodhattak, így ezek felmérése után egyénre szabottan kell az afázia leghatékonyabb kezelését kifejleszteni. Az afázia kezelésének célja az alapbetegség kezelése, a megromlott beszéd képességek visszaállítása, illetve, ha ez nem lehetséges, alternatív kommunikációs csatornák megerősítése. Ezek a terápiák egyénileg, csoportosan és újabban online is elérhetők, de minden formánál nagyon fontos a szakértő irányítás. Enyhébb esetekben, megfelelő hozzáállással és gyakorlással akár a teljes felépülés is elérhető, más esetekben, például, ha demencia áll a háttérben, legfeljebb csak lassítható a folyamat. Minden esetben érdemes dolgozni az állapot javításán, hiszen az afázia jelentősen rontja az életminőséget, korlátozza a társasági életet, szorongásos zavar és depresszió is kialakulhat következtében.Téma szakértői
Dr. Vida Zsuzsanna
neurológus, alvásszakértő
Nagy Abonyi András
gyógytornász, mozgásterapeuta
Dr. Para Szabolcs
neurológus
